Főépítészként gondolkoztam is sokat, hogy akkor mostantól hogyan lesz ez az egész: a kisvárosban, ahol lakom, sorra épülhetnek majd bármilyen új házak? A településképi eljárások keretében eddig lehetőségem nyílt arra, hogy a polgármesterrel karöltve – esetünkben szintén építész – terelgessük a kívánatos irányba az építési folyamatokat. És ne gondolják, hogy ez valami rém kellemetlen dolog volt: az eltelt közel egy év alatt, amióta főépítész vagyok, nagyon sok pozitív tapasztalatot szereztem mind építtetők, mind építészek részéről. A segítő szándékot szinte minden esetben hasonló módon fogadták. Idén például annak ellenére hoztak már elém több tervet is véleményezésre, hogy tudták, már nem kötelező. Ez egyfelől persze nagyon jól esett, de ezeken a találkozókon a tervek tekintetében valódi előrelépések is történtek.
Az új otthontámogatási rendszer és az azt kísérő törvények meglátásom szerint úgy vannak kitalálva, hogy szinte minden eseteben az új építést szorgalmazzák. Meglévő házak átalakítására, bővítésére például ugyanúgy építési engedélyt kell kérni, mint eddig, és ennek maradt előfeltétele a településképi eljárás is. Háromszáz négyzetméternél nagyobb hasznos alapterületű, új építésű házakra ugyanez vonatkozik. Ezeket a terveket tehát ezt követően is mind átnézi engedélyezés előtt a főépítész. A bejelentési eljáráshoz kötött építkezések esetében – tekintettel a fentiekre – kisvárosunkban bevezetjük a főépítészi tervtanácsadás fogalmát: aki igényesebb házat szeretne, vagy egyszerűen úgy gondolja, több szem többet lát, nálunk továbbra is fordulhat a főépítészhez, hogy tanácsot kérjen tőle a házára vonatkozóan.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!