A Vágó-testvérek tervezte Városligeti Színház a fentiekhez képest kedves kis szecessziós épületnek tűnik, a liget sarkán kicsit ugyan útban lenne, ha állna, de 1952-ben inkább elbontották. Most visszaépítjük.
Közben nemrég szélesebb körben is publikálták azokat a virtuális terveket, amelyeket mára elfeledett, középkori épületekről készít egy ügyes vállalkozás. A pontos virtuális rekonstrukcióhoz elég ma már egy-egy kőtöredék, és a kortárs épületek ismerete. A látványos képek rögtön fel is vetik a kérdést, hogy miért nem építjük vissza inkább ezeket? A középkor csodálatos, virágzó, európai Magyarországából amit meghagyott a török, a XVIII. század Habsburg uralkodóinak parancsára pusztították el. Ma alig van egy-két épületünk, amely erre a korra emlékeztet, most látszólag itt lenne a nagy lehetőség: ismertté vált a kinézetük, és épp kitört a politikusok között a visszaépítési láz.
Nem olyan egyszerű kérdés ez. Oké, hogy tudjuk a méreteket, a tömeget, ismerjük az alkalmazott anyagok és technikák többségét. De azért ma mégis nagyon másképp építünk, még száz évvel ezelőtthöz képest is. Ha egy-egy kutató el is képzeli maga előtt a pontos eljárást, az még nem jelenti azt, hogy az építkezést leboltoló vállalkozó odatévedt emberei meg is tudják majd csinálni. Pontos rekonstrukció a mai magyar körülmények között szinte elképzelhetetlennek tűnik, pedig csak így lenne igényes és elfogadható a középkorból bármit is visszaállítani. Ha ilyesmire lenne pénz és közakarat, hamarabb odaállnék követ hordani. Építészeti szempontból nem kimagasló értékű, elbontott XIX. századi épületek visszaépítésére nem vesztegetnék egy másodpercet sem.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!