Nagyon kedvelem a monori biobrikett-szárítót is, ami a Budapesti Műszaki Egyetem szervezésében, szintén építőtábor keretében készült el, a helyiek bevonásával. A kicsi, rendelkezésre álló anyagokból készült építmény a helyi Tabán városrészben élők problémáin próbál segíteni. A tűzifahiányra válasz lehet a brikettkészítés, amihez szükséges a közösségteremtést is szolgáló kis építmény.
A hasonló beavatkozások nehézségeit jól demonstrálja, ha felsoroljuk az évekig tartó előkészítő munkát követő, sikerre vitt szociális beavatkozás társszereplőit: Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Doktori Iskola, BME középület-tervezési tanszéke (oktatók, doktoranduszok, graduális hallgatók), Magyar Máltai Szeretetszolgálat Tabán Integrációs Program, Legacy Foundation Biobrikett Program, Igazgyöngy Alapítvány és az amerikai Fulbright Program. A kezdeményezés anyagi hátterét részben az Alumni Engagment Innovation Fund biztosította. És akkor még nem beszéltünk a helyi önkormányzat segítségéről, a telepen élők aktív közreműködéséről.
Ahogy a fentiek is mutatják, nem feltétlenül kell elmenni itthonról ahhoz, hogy szociális építészetet gyakoroljunk. Azoknak a munkáiból, akik mégis megtették, meghatározó gyűjteményt mutat be az április 11-ig látogatható kiállítás hazai és nemzetközi anyaga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!