Alig 0,6 grammos műszert erősítettek a madarak hátára, ezzel repültek a fecskék Európából Afrikába, majd ismét vissza északra. A svájci gyártmányú fényérzékelő berendezés a nappalok időtartama alapján tudta bemérni a költözőmadarak célállomásának hosszúsági és szélességi fokát.
„Így állapítottuk meg, hogy a Svájc déli területéről és a Pó-síkságról 2010 őszén elindult fecskék Kamerunban, Nigerben és Gabonban töltöttek két-három hónapot. Innen idén tavasszal ugyanazon az útvonalon tértek vissza tavalyi fészkelési helyükre” – mondta el az olasz sajtónak az Interreg nevű tudományos kutatásban részt vevő Nicola Saino, a milánói egyetem biológusa.
Mint kiderült, az észak–déli migráció során a fecskék a legkeskenyebb pontján repülik át a Szaharát. Tavasszal gyorsabban teszik meg visszafelé az utat, sietteti őket a párzás és a fészekrakás ösztöne. Az Afrikából Európába először visszarepülő fiatal fecskék is tévedés nélkül ugyanazt a fészekrakó helyet választják, ahol egy évvel korábban világra jöttek – hangsúlyozta Saino.
A Lipu olasz madárvédő liga legutolsó, 2008-as felmérése szerint tavaszonként ötszázezer-egymillió fecske érkezik Afrikából Itáliába. Repülési sebességük meghaladja az óránkénti 30 kilométert, és naponta akár 320 kilométernyi távolságot is képesek megtenni. A Lipu szerint 1970 óta az itáliai fecskék létszáma közel a felére csökkent a hagyományos fészekrakó helyek megművelése vagy beépítése miatt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!