A Medián közvélemény-kutató cég által 500 fő kikérdezésével készült felmérést a Nestlé finanszírozta. Nem nehéz kitalálni, hogy a többek között különböző gabonapelyheket és müzliket gyártó nemzetközi cég miért is igyekszik ráirányítani a közfigyelmet az egészséges táplálkozás, azon belül is a gyerekek helyes reggeliztetésének fontosságára. Az persze, hogy nyilvánvaló az üzleti érdek és a kutatás témája közötti összefüggés, nem feltétlenül hitelteleníti azt, hiszen történesen a milliárdos üzletág érdeke megegyezik a táplálkozástudomány szempontjaival.
A legkövérebbek a magyar nők
A felmérésből kiderült, hogy a szülők negyvenhét százaléka nem ragaszkodik ahhoz, hogy a gyerek óvoda vagy iskola előtt reggelizzen. Az ilyen szülők ötvenkét százaléka a reggeli sietségre hivatkozik, negyvenhat százalékuk pedig úgy gondolkodik, hogy majd az óvodában, iskolában úgyis kap a gyerek tízórait. Antal Emese, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke szerint ugyanakkor a gyerek számára elengedhetetlen az ébredést követő étkezés, mivel a vacsora óta ekkorra eltelt tizenkét-tizennégy óra alatt a szervezet energiaszintje drasztikusan lecsökken. A reggeli hiánya így jelentősen befolyásolja a gyerek teljesítményét a tanórákon.
A Medián felmérése szerint a gyerekek által reggelente leggyakrabban elfogyasztott étel a fehér kenyér felvágottal, amihez nem esznek paradicsomot, paprikát sem. Általában megkenik az ilyen kenyeret vajjal vagy margarinnal, holott akár ezek nélkül is élvezhető lenne a szendvics, és amúgy is éppen elég zsiradékot fogyasztanak el napközben. Részben a túlságosan magas zsiradékbevitellel magyarázható ugyanis, hogy egy másik felmérés szerint a magyar gyerekek közül minden ötödik, a felnőttek közül minden második túlsúlyos, nem beszélve arról a megdöbbentő adatról, hogy Európában a magyar nők küzdenek a legtöbb túlsúllyal – mondotta érdeklődésünkre a dietetikus szakember, hozzátéve, hogy mindebben a rossz táplálkozás mellett az egészségtudatos életmód hiánya a fő ok.
Rossz beidegződések
Aránylag kevesen, zömmel az iskolázott rétegek ismerik az egészséges táplálkozás alapelveit. A közoktatás tanrendjében sajnálatos módon nem szerepelnek ilyen ismeretek, sőt még azok sem feltétlenül vannak tisztában velük, akik például a közétkeztetésben dolgoznak. Bár e felmérés a reggeliről szólt, nem lehet eltekinteni attól a ténytől sem, hogy az, amit általában az iskolai büfék és menzák kínálnak a gyerekeknek, a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető színvonalas és egészséges étkeztetésnek. Ennek oka sokrétű, és nem is lehet általánosítani. A minőség hiánya nem azzal magyarázható, hogy túl olcsón kell ételt készíteni a gyerekeknek, hiszen számos ellenpélda bizonyítja, hogy olcsón is lehet egészséges ételt előállítani, és drágán is lehet egészségtelent, rossz ízűt. Itt sokkal inkább szakmai hozzá nem értésről, illetve a „begyepesedett gondolkodásmódról”, rossz beidegződésekről kell beszélni. Ezért van az – véli a szakember –, hogy a közétkeztetésben a szükséges sómennyiség három-négyszeresét, és túl sok zsiradékot, fehér lisztet és cukrot használnak fel.
