A haláleseteket leszámítva a földrengések ebben az időszakban – 2001 és 2010 között – további 2 milliárd embert érintettek közvetlenül – áll a tanulmányban.
A legpusztítóbb az a földrengés volt, amely 2010. január 12-én történt Haitin: a 7-es erősségű földmozgásnak 316 ezer áldozata volt. Az Indiai-óceánban 2004. december 26-án szökőárt kiváltó földrengés erőssége 9,1-es volt, és 227 ezer emberéletet követelt. Harmadik helyen a 2008. május 12-én Szecsuan kínai tartományban történt, 7,9-es erősségű földrengés áll, amelyben 87 500 ember lelte halálát.
A szomorú lista felállításával a tanulmány szerzőinek mindenekelőtt az volt a célja, hogy a politikai vezetők és a segélyszervezetek figyelmét felhívja arra: a földrengések nagyon komoly közegészségügyi következményekkel járnak. „A nagy erejű földmozgásoknál az áldozatok száma a veszélyeztetett lakosság 1–8 százalékát is elérheti, s minden halottra körülbelül három sebesült jut” – olvasható a tanulmányban.
A földrengések okozta halálozás egymást követő hullámokban történik. Először az összedőlt épületek romjai alatt halálukat lelőket siratjuk el, őket követik néhány óra múlva a belső sérüléseikbe belehalók. A harmadik hullám napokkal vagy hetekkel később történik, amikor a könnyebb sérültek halnak meg szövődmények vagy fertőzés következtében.
A legsérülékenyebb csoportot a gyermekek alkotják: a földrengések után ők teszik ki a páciensek 25–53 százalékát.
A világ népességének növekedésével és a városoknak a veszélyeztetett övezetekben való terjeszkedésével a földrengések veszélyessége a következő években csak nőni fog – figyelmeztet a tanulmány két szerzője, a bostoni Beth Israel Deaconess Medical Center kórház munkatársai.
A világ számos nagyvárosa található földrengésveszélyes övezetekben, például Tokió (32 millió lakos), Mexikóváros (20 millió), Los Angeles (15 millió) és Isztambul (9 millió).
