Eddig 21 település szakácscsapata nevezett előzetesen a gasztronómiai viadalra, de a szervezők jelentkezőket még a helyszínen is elfogadnak, ahol valamennyi séfgárdának kötelezően meg kell főzni a híres népi eledelt, a cinkét, valamint egy tetszés szerinti menüt, amit a zsűri értékel – mondta az önkormányzati vezető. Hozzátette: feledésbe merült népi ételkülönlegességeket készítenek a szakácsok, amit bárki megkóstolhat, és megismerheti receptjét, hogy otthon megfőzhesse a régen kedvelt vidéki eledeleket.
A szatmárcsekei fesztiválra a történelmi Magyarország szinte minden egykori tájegységéből érkeznek versenyzők, Székelyföldről még a csángók is képviseltetik magukat, s ugyancsak lesznek vendégek Kárpátaljáról, Délvidékről és Felvidékről. S a cinkét mindenki másképp készíti, hiszen az ízesítés mindenütt más és más. Az alaprecepthez 1 kilogramm burgonya, 40 dekagramm liszt, valamint só kell. A karikára vágott krumplit sós vízbe rakják, megfőzik és csomómentesre törik. Saját levével keverik, liszttel folyamatos keverés közben besűrítik, s jól összefőzik. Kicsit állni hagyják, majd forró zsírba mártott kanállal tepsibe szaggatják és a sütőben megpirítják. Aztán ki-ki savanyú káposztával, hagymás zsírral, kapros túróval ízesíti, de van, aki sült hurkával, kolbásszal, szalonnával, baromfimájjal vagy vadpörkölttel tálalja.
A Nemzetközi Cinkefőző Fesztivál keretében lesz szilvapálinka-, szilvalekvár- és aszaltszilva-kóstolás, kirakodóvásár és népimesterség-bemutató is. Az egész napos program vidám libafogóversennyel indul, s a jó hangulatról kulturális együttesek, zenekarok és tánccsoportok gondoskodnak majd. Lesz koncert, este pedig puliszkabál veszi kezdetét a helyi művelődési házban. Amennyiben a jelenlegi nagy hó megmarad, akkor szános kirándulásra várják az érdeklődőket, akik a település csónak alakú fejfás temetőjében felkereshetik Kölcsey Ferenc, a Himnusz költőjének síremlékét is.
A táncmulatságnak nevet adó puliszka egyébként szintén kedvelt népi étel volt egykor, amelynek elkészítéséhez 1 liter víz, 30 dekagramm kukoricadara és só kellett a háziasszonyoknak. A vizet megsózva egy 3 literes fazékban főzték fel, folyamatos keverés közben beleöntötték a darát, és további állandó kavargatással készre főzték. A tűzhely szélére húzva szikkasztották, s utána zsíros kanállal tálba szaggatták. Az ízesítése megegyezett a cinkéjével, de a legfinomabbnak a tejjel, szilvalekvárral, illetve a hagymás kacsa- vagy libamájjal tálaltat tartották.
