Ingyen benzin, víz, áram és oktatás – menjünk?

Találós kérdés: melyik az az ország, ahol ingyen van a benzin, a víz és az áram, fővárosa a legmodernebb az egész régióban, mégsem szívesen laknánk ott?

Szintén szépen összerakott Nemzeti Múzeumuk van (30 millió dollárból felújítva), ha nem tekintjük azt az eddigre már megszokott apróságot, hogy az öt esztendeje hatalmon lévő dikt… őőő, elnök életéről, munkásságáról, sikereiről monumentális kiállítás található a földszinten – az emeleten figyelemre méltó gyűjtemény van a Pártus Birodalom emlékeiből. És ha már fogorvos Gurbanguly Berdimuhamedow eredeti foglalkozása, az új kórházat is róla nevezték el, és az első műtétet is személyesen ő végezhette el benne. Arról nincs hír, hogy fogorvosi műtét volt-e, vagy sem. Hogy a kommunista szemléletből részben kezdenek kiszakadni, az a szovjet múlt átértékelésén már tetten érhető. 1881-től 1990-ig nem beszélhettek az ő Mohácsukról: Göktepében 20 ezer türkmént mészároltak le az oroszok a XIX. század végén.

Értékmentés valóban másként...

A türkmének már kicsi koruktól megtanulják a maguk „dáko-román elméletét”: hogy 5000 éve élnek azon a területen. A történészek viszont kimutatták, hogy Krisztus után odatelepült török népcsoportról van szó, s szoros rokonságban van az azerbajdzsániakkal és az oszmánokkal – érdekes módon a kazahokkal és az üzbégekkel nem. Első népszámlálásuk alkalmával, a XIX. század derekán alig kétszázezren voltak, most – mint már említettük – hatmillióan élnek, túlnyomórészt a fővárosban és környékén. Noha Türkmenisztán alapvetően muszlim ország, legfőbb templomába egy hithű muszlim biztosan nem megy be, mert a falakba nem a Korán szövege van bevésve, hanem az előző elnök, Nyýazow elgondolásait tartalmazó Ruhnama filozofálgatásai, erre tökéletesen rímel – vice versa – az arab betűs feliratokkal ékesített Lenin-szobor.



Zenében szintén „átmentéssel” próbálkoznak, mindenütt népies alapú gépzene szól, van, amiben viszont már a jövőbe fordulnak: az egyik épület tetején gigantikus felirat hirdeti, hogy „A XXI. század Türkmenisztán aranykora”. Konyhájukban török és orosz hatások érvényesülnek (kebab, cékla), a hús pedig főként birka.

És akkor az államfői látogatás: Schmitt Pál 2011 novemberében utazott néhány napos közép-ázsiai körútra, és Aşgabatba érve tökéletes vendégszeretettel találkozhatott, az utcákon, amerre csak a szem ellátott, hazafias politikai bölcselkedések voltak találhatók kifeszített nagy molinókon.

2006-os becsült adatok szerint Türkmenisztán lakossága 1,83 százalékos növekedést mutat, a születéskor várható élettartam viszont a férfiaknál mindössze 58, a nőknél 65 év.