A magyarok egyharmada alvászavarral küzd, de kilencven százalékuk az okok megszüntetése helyett a legegyszerűbbnek tűnő megoldáshoz, az altatóhoz folyamodik. Ez a gyógyszergyáraknak órási profitot hoz, az emberek egészségére nézve viszont katasztrófát jelent – foglalta össze az MNO érdeklődésére az alvásspecialista szakember.
Agyunk biológiai óráján keresztül minden életfunkciónk a nap járásához kötődik. Ezt a pszichológia is felismerte a hetvenes években, ezzel foglalkozik a kronobiológia nevű, viszonylag fiatal tudományág. Természetes körülmények között nagyjából 90 perces ciklusokban változik szervezetünk hormontermelése a nap folyamán. Mialatt lassan alkonyodik, és a fotoreceptorok érzékelik a fény csökkenését, a szervezetünk hormonálisan készül fel az „éjszakai műszakra”. Ez a természetes biológiai folyamat azonban a civilizált világban élő embernél, aki fényárban, képernyők előtt tölti estéit, nem következik be. Az erős fények azt a téves üzenetet adják a szervezetnek, hogy dél van és pörögni kell, miközben valójában az elcsendesedésnek lenne az ideje. Az alvászavarok itt kezdődnek.
A Naturhome és a Napidoktor.hu 2010-es, 19 ezer fő részvételével készített online alvásfelmérésének tanulsága szerint a résztvevők 72 százaléka ritkán vagy soha nem érezte úgy, hogy eleget aludt volna, a napközben jelentkező álmosság a válaszadók 90 százalékát érintette, és minden negyedik válaszadónak gondot jelentett az elalvás. A fiataloknak 81 százaléka volt kialvatlan, a tinik 92 százalékát érintette a napközbeni álmosság. A nők általában véve stresszesebben, rosszabban alszanak, mint a férfiak.
A boldogtalanság forrása
Pihentető alvás hiányában először persze az ember „csak” boldogtalan, kiegyensúlyozatlan, majd depressziós lesz. Memóriájának működése hanyatlik, koncentrálóképessége, szellemi és fizikai teljesítménye csökken. Empátiás képessége – ami a szociális kapcsolatok mozgatója – korlátozódik. Az alvásbeteg nem éli meg a pihentető alvás élményét. Az örökösen fáradt, rossz kedvű ember képtelen a pozitív gondolkodásra, a boldogságra, amivel a környezete életét is megkeseríti.
Az agykéreg alvás közben sokkal több energiát használ, mint egyébként. Az alvás első fázisában termelődik a növekedési hormon is, amellyel kapcsolatosan nem tudjuk becsapni agyunkat. Ha az éjszaka közepén, vagy hajnalban fekszünk le, az alvás nem a kezdetektől, hanem az adott időpontnak megfelelő fázisból kezdődik. A memória konszolidációja is az álomfázishoz kötött jelenség. Az előző nap megtanult, elsajátított ismeretek rendszerezése energiaigényes folyamat, amely éjjel történik. Ezért is mondjuk sokszor, hogy aludjunk egyet valamire. Az alvás ezáltal a gondolkodás lehetőségét teremti meg, esélyt adva a homloklebenynek arra, hogy új gondolatokat hozzon létre.
Az altató rossz válasz