A Vidékfejlesztési Minisztérium indoklása szerint a védetté nyilvánítás célja a Duna-völgy eltűnőben lévő lápréti, láperdei, ligeterdei tájképi értékeinek, a terület természetes és természetközeli állapotú növénytársulásainak, valamint a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek megőrzése – tájékoztatott Kováts László tájegységvezető.
A Dunaszentgyörgyi-láperdő – amit a helyi népnyelv csak Brinyóként emleget – a Sárköz egykor kiterjedt ártéri erdeinek egyik maradványa. A folyószabályozás időszaka előtt az év nagy részében igazi mocsári, vízi világ volt itt. Ma két jelentősebb csatorna határolja: a Csámpai-patak és a Dunaszentgyörgyi-mellékcsatorna, melyek szabályozzák vízháztartását, vízkészletét – ismertette Kováts László. A Sárköz északi csücskében elterülő, a valamikori Duna-mederből lefűződött, mára már jelentősen feltöltődött morotva – holtág – maradványa a Dunaszentgyörgyi-láperdő Természetvédelmi Terület nevet kapta, területe 332 hektár.
A Duna-Dráva Nemzeti Park tolnai tájegységének vezetője elmondta, hogy a terület növényzetét csatornaszegélyi égeresek, magas sásos-kékperjés foltok, fás legelők, fűzmocsarak és fűzlápok, nádasok, mocsári magaskórósok, magas füvű kaszálók természetes mozaikja alkotja. A változatos termőhelyek következtében igen gazdag a flórája is a láperdőnek, ahol eddig 17 védett növényfaj regisztráltak. A legértékesebb közülük a békaliliom, a tőzegpáfrány, a fekete galagonya és a kisfészkű aszat. A nedves élőhelyeken előforduló kétéltűek – így a dunai tarajos gőte, barna ásóbéka, mocsári béka, zöld varangy, valamint a hüllők – például rézsikló, mocsári teknős, fürge gyík, zöld gyík – száma is jelentős. A fokozottan védett haris és kerecsensólyom is költ a területen, tavaly pedig fészket rakott az első fekete gólyapár is – sorolta a tájegységvezető.
A védetté nyilvánítást a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság kezdeményezte 2006-ban, mivel a Duna-völgy természetes vegetációja jelentősen visszaszorult, így a láperdő megőrzése nagyon fontos természetvédelmi célkitűzés, ráadásul a terület a Natura 2000 és a Duna-menti zöld folyosó hálózat részét is képezi. A Sárközt mára szinte kizárólag mezőgazdasági művelés alatt álló szántóföldek jellemzik, ezért a láperdő kiemelkedő jelentőségű, a térség egyik utolsó zöld szigete – hangsúlyozta Kováts László. Azt is hozzátette, hogy a védettség tényét táblákkal jelzik az érintett területen, amely továbbra is szabadon látogatható, de a földutakról gépjárművel, motorral, lóval letérni nem lehet.
origo.hu
Csak a legokosabbak érnek el 7 pontot ebben a vegyes műveltségi kvízben
