190 éve tették le a legnagyobb hazai épület alapkövét + Videó + Képek

Egy tűzvész, a török sereg, egy irgalmatlan robbanás s talán néhány enyveskezű esztergomi is kellett Európa harmadik templomának megépüléséhez. 190 éve tették le az esztergomi bazilika alapkövét.

Rudnay érsek egy, a Várhegyet betakaró épületegyüttes részeként képzelte el az új egyházi központot, a „magyar Siont” – a szemet gyönyörködtető makett ma is megtekinthető a bazilikakincstár bejárati részénél.











Pénz viszont nem állt rendelkezésére, hogy a legfontosabbon kívüli részek is felépüljenek, maradt hát a főszékesegyház, a Sötétkapu, az Ószeminárium és az érseki palota, ami viszont megvalósult. Az építkezést – aminek várható eredménye felülmúlt minden birodalmi „rémálmot” – féltékeny szemmel és akadályozó tevékenységgel kísérte Bécs. A kilencedik évre még csak az óegyiptomi stílusú altemplom volt készen, illetve az oldalfalak egy része. 1838-ban még mindig nem voltak készen, amikor az építés vezetőjét, Packh Jánost rejtélyes módon megölték, így került Hild Józsefre a végső formába öntés. 1846-ban már a kereszt is felkerült a kupola tetejére, de ekkor még nem fejeződött be teljesen a legizgalmasabb fázis: Bakócz Tamás sírkápolnáját 1600 számozott darabra szétszedve applikálták be a bazilika belső terébe. A bazilika felszentelésére '56. augusztus 1-jén került sor, az eseményen Ferenc József is részt vett. Ő is hallhatta akkor a Liszt Ferenc által komponált és dirigált Esztergomi misét. 1869-ben fejeződött be a templom építése.

A II. világháború csaknem 100 találattal „ajándékozta meg” a templomot, aminek utolsó kisebb felújítása az ezredforduló után fejeződött be. Díszkivilágítást 2005-ben kapott, frissen felújított kilátójából tiszta időben a Tátráig is ellátni.