Götz Sándor, aki hat éve foglalkozik a régiós vízi közlekedés terveinek kidolgozásával, elmondta, hogy az új közlekedési törvénytervezet már nevesíti ezt az elképzelést, így 2014 elején elindulhatnának az első katamaránok.
A tervek szerint eleinte négy–hatezer, 2020 táján húsz–huszonötezer, később mintegy negyvenezer utast szállítanának naponta a vízibuszok a két végpont – északon Visegrád, Kisoroszi és Vác, délen Százhalombatta, Érd és Szigetújfalu környéke – között, útba ejtve a fővárosi dunai kikötőket.
A konzorcium elképzelései szerint néhány év múlva 28 kikötő állna az utasok rendelkezésére, ebből 11 a fővárosi Duna-szakaszon – mondta Götz Sándor, hozzátéve: ez azt jelenti, hogy a BKV jelenlegi kikötőin kívül legalább négy új vízi állomásra lenne szükség, egyre a Batthyány téren, egyre a 4-es metró Fővám téri csatlakozópontján, és kettőre az M0-s közelében.
A konzorcium vezetője kiemelte, hogy a katamaránokat egy magyar cég tervezné, gyártaná, illetve működtetné, de hogy milyen vállalkozásról van szó, és mennyibe kerülne a terv megvalósítása, arról egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Azt azonban elmondta, hogy 2014 első negyedévében két hajót állítanának forgalomba, amelyeket egy éven belül további 14–16, egyenként 165 fő befogadóképességű katamarán vízre bocsátása követne.
A menetrendszerű jártok elindulásának egyik fontos feltétele a magántársaság és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közötti szerződés létrejötte – emelte ki Götz Sándor.
A hajnaltól késő estig közlekedő katamaránok motorját megújuló energiával hajtanák, a vízibuszok körülbelül 34,5 kilométeres óránkénti sebességgel szelnék a vizet (ez a csúcsforgalomban araszoló autóbuszok sebességének közel duplája).
Az elképzelések szerint úgynevezett egységes, a katamaránon kívül autóbuszra és villamosra is érvényes jegyeket vezetnének be, de többfajta bérleti konstrukcióban is gondolkodnak – közölte a Duna-Express Konzorcium vezetője.
