Most kiderül, milyen a jó kávé

A kávékultúra sokszínűségébe enged bepillantást e hét végén a Kreatív kávéfórum elnevezésű rendezvény.

Sok embernek vele indul a napja, a víz után a második leggyakrabban fogyasztott ital a világon, az olaj után a második legnagyobb értékben forgalmazott kereskedelmi termék – ez a kávé. Mint az közismert, a népszerű ital mértékletes fogyasztás esetén – koffeintartalma révén – serkentő hatással van a központi idegrendszerre, a szívre, a véredényekre és a vesékre is. A világ kávékultúrája pedig rendkívül színes, ebbe pillanthat be az, aki ellátogat a budapesti Corinthia hotelbe pénteken és szombaton.

A Kreatív kávéfórum elnevezésű rendezvényen az érdeklődőket számos program várja: ínycsiklandozó kávéitalok és egyéb finomságok, édességek, fagylaltok. A főszerep természetesen a kávéé, de a Hazai ínyenc sarokban kézműves, magyar delikát termékek is bemutatkoznak: pálinkák, sonkák, és nem maradhatnak el a borok sem a kínálatból. A pálinka- és borkóstolók közepette a kávékészítés, -pörkölés tudományába is mélyebben bepillanthatnak, és megismerkedhetnek a legmodernebb eszközökkel, módszerekkel. Kiderül az is, milyen út vezet a kávécserjétől a csészébe kerülő nedű elfogyasztásáig.

Kávécserjét mintegy 80 trópusi és szubtrópusi országban termesztenek, a 23. és a 25. szélességi fokok által határolt úgynevezett kávéövben. A kávé világpiacán megforduló nyers kávék többsége elsődlegesen a kávénagyhatalmaknak számító országok ültetvényeiről származnak. Ezek közül a legjelentősebbek:
Afrikában: Etiópia, Kenya, Angola, Tanzánia, Kamerun, Uganda, Elefántcsontpart.
Amerikában: Brazília, Kolumbia, Guatemala, Costa Rica. Ázsiában: India, Indonézia, Vietnam. (Wikipédia)

A kávéipar jelentőségét az is mutatja, hogy mintegy húszmillióan dolgoznak benne a Földön, ebből csak Brazília ötmillió embert foglalkoztat. Négyszázmilliárd csésze kávét fogyaszt el a Föld lakossága egy évben. Hatmilliárdan vagyunk, ezért minden emberre éves szinten 66 elfogyasztott csésze kávé, azaz egy kávécserje közel féléves hozama jut. Magyarországon évente 22 ezer tonna kávét kortyolgat el a lakosság, a felnőttek 87 százaléka kávéfogyasztó. A kávéfórum szervezőinek célja, hogy a mennyiségi fogyasztást a minőséggel is összhangba hozzák.

Mint azt Tóth Sándor, a Magyarországi Baristák, Kávéforgalmazók és Kávéházak Egyesületének elnöke az MNO-nak elmondta: hazánkban sokféle kávékultúra képviselteti magát. A technikai fejlesztések egy része Olaszországhoz köthető, az alapanyagok terén Közép-Amerika és Afrika uralkodóak. A kávékultúrában az angolszász és a Benelux államok előretörése is megfigyelhető. Tóth Sándor hangsúlyozta azt is, tradícióink, múltunk okán természetes, hogy a török és arab típusú kávékészítés technológiájára is odafigyeljünk. „Lebomlottak a határok, ma már mindenhez hozzájutunk, sok külföldi lakik nálunk, és elkerülhetetlen, hogy az ő kávézási kultúrájukhoz is elkezdjünk igazodni” – fogalmazott a szakértő, hozzátéve: be kell szívunk az ismereteket, és arra kell törekedni, hogy a legjobbak közé tartozzunk.

Tóth Sándor elmondta: még az idén szeretnének bevezetni egy kávéházi minősítési rendszert, amelyben szigorú szabályokhoz igazodva meghatároznák, hogy mit lehet espressónak vagy épp hosszú kávénak nevezni. Kiemelte: rendkívül nagy ívű a gasztronómiánk, „nem várható el a fogyasztótól, hogy mindenhez értsen”. Itt jön a szakma felelőssége, hogy kiemeljék azokat a szolgáltatókat, amelyek olyan technológiákat alkalmaznak, olyan minőséget állítanak elő, amely példaértékű.

A barista (magyar kifejezéssel kávépincér) olyan személy, aki főként espresso és egyéb kávéfajták elkészítésével és felszolgálásával foglalkozik. Ismernie kell a kávékészítés teljes folyamatát: a kávénövényt és annak fajtáit, szüretelését és tárolását, a pörkölés módjait és folyamatát, a darálás módszereit, a kávé megfelelő tömörítését, az elkészítéshez szükséges anyagok fizikai jellemzőit. Képesnek kell lennie a vendég ízlését figyelembe véve megfelelő kávét ajánlani. (Wikipédia)

A hét végi rendezvény kiemelt eseménye az Országos Barista Bajnokság, ahol a versenyzők hat kategóriában mérkőznek meg egymással a két nap során. A legjobbak képviselhetik hazánkat a június 12–25. között zajló bécsi világbajnokságon. A versenyzők többek között megméretik magukat a cezve ibrik kategóriában, amely a hagyományos török–arab kávékészítés versenye, de a tejkrémöntés művészetében is megcsillogtathatják tehetségüket. A barista a versenyszámok úgynevezett király kategóriája, amelyben négy darab espressót, négy darab cappuccinót, és négy darab – espressót tartalmazó – különleges italt kell elkészítenie a versenyzőnek.