Az egy dolog, hogy nálunk május utolsó vasárnapján kell a gyermekeink kedvében járni, de ha egy kicsivel kevesebb lap lenne a naptárban, esetleg több ország a földgolyón, bizony minden nap a gyermekek ünneplésével telne el valahol a világon. Nem kell tőlük elirigyelni ezt persze, sőt, mint az alább kiderül, nem feltétlenül jó, ha az egyetlen nap a mai, amikor jobban figyelünk a kicsikre, mint máskor – ne tudjuk le a nőnapot se egy március 8-i virággal, a Valentint egy február 14-i csókkal vagy az anyák napját egy május eleji szívességgel.
Mielőtt rátérnénk, milyen tippeket kaptunk gyereknapra, gyorsan tekintsük át, komcsi ünnep-e valójában, miért nem lehetett egy napra tenni a világon, itthon ki és mikor kezdte, illetve Kubában mikor szabad, Japánban hogyan illik örülni.
Először gyermekhetünk volt
A XX. század elején (1901) Széll Kálmán nevéhez fűződött a gyermekvédelmi törvény, ennek keretében pedagógiai, intézményi és jogszabályi feltételek formálódtak, és Andrássy Gyula kezdeményezésére felállt az Országos Gyermekvédő Liga 1906-ban. Anyagi bázisát az Alföldi Cukorgyár, a Magyar Villamossági Rt., gróf Széchenyi László és az Osztrák–Magyar Bank söprögette össze. 1908-ban már az ország 2262 településén jelen volt a liga. A világháború jórészt tönkretette a szervezet addig elért eredményeit, és csak 1934-re talált magára, egy új alapszabály formájában. A világháború előszelében néhány fúzióra is sor került más gyermekvédelmi és -gyógyászati intézményekkel, 1943-tól pedig specializálódott a 12 év alatti, legrosszabb állapotban és helyzetben lévő gyermekek jövőjére. Mindennek elmesélésére azért volt szükség, mert 1950. április 11-én a szervezetet felszámolták, vagyonát államosították a gyermekek és a gyermeknap nagy „barátai”, a kommunisták. A ligát 1989 elején alapította újra 31 közéleti személyiség.
Már a század elején rendezett gyereknapot az Országos Gyermekvédő Liga, ami akkoriban egy változó időpontban tartott adománygyűjtő hétvége volt. Majd 1931-ben tartottak először Magyarországon „gyermekhetet”, ezt váltotta fel 1950-ben a május utolsó vasárnapjára szorított gyermeknap a Nemzetközi Nőszövetség 1949-es döntése hatására. Gyerekünneppel minket Törökország éppen 11 évvel előzött be (1920. április 23.), az ENSZ egyetemes gyermeknapjánál (1954. szeptember 20.) viszont sok-sok évvel jobbak voltunk. „Az a szabály, hogy nincs szabály” alapon az ENSZ-közgyűlés 836(IX). számú határozata azt is javasolta, hogy ne legyen rögzített napja, így fordulhatott elő például, hogy Kelet-Németországban június 1-jén, nyugaton szeptember 20-án örültek legjobban a gyermekeknek.
A gyermekjogokról szóló egyezményt 1959. november 20-án kötötték meg, így újabb nap került a naptárba, amit néhány „későn ébredő” ország gyorsan beírt a naptárába gyermeknapnak, az eltűnt gyermekeknek pedig 1979 óta világnapja május 25-e.
És akkor most néhány ország: Japán a nőszövetségnél kicsit korábban kelt, 1948-ban bejegyezték és munkaszüneti nappá nyilvánították május 5-ét mint gyermeknapot, ekkor a családok papírsárkányokat eregetnek mindenfelé, annak jól megszabott rendjében. India első kormányfője, Nehru szülinapját adta ki a gyerekeknek. Argentínában augusztus második vasárnapja, Brazíliában október 12-e, Chilében augusztus első vasárnapja, Kolumbiában április utolsó hétvégéje, Peruban október 14., Mexikóban április 30. a gyermekeké, Kubában pedig július 3-án kell ünnepelni.
Megkérdeztük néhány ismerősünket, hogy egyrészt saját lurkóiknál mit vetnek be ezen a napon, másrészt mire emlékeznek saját gyermeknapjaikról, ebből gyűjtöttünk össze egy csokrot.
Extra adag anyatej, héliumos lufi
Izabella fiatal anyukaként még nem kenyerezi le semmivel kislányát, de ha szükség lesz rá, muffinsütésre félretesz egy kis időt. Jó pár éve nagymamája ajándékai maradtak meg benne legélénkebben: pár Túró Rudi és egy ezres. Péter háromgyermekes apuka, az utolsó pillanatra várja, hogy jön valami ötlet, de neki ez nem szokott gondot okozni más helyzetben sem. Fanni gyerekkorából arra emlékszik, hogy a nagy szoba átlójába egy hatalmas lufifüzért dobtak fel a szülők, és testvéreivel mindig kaptak valamit közösen. Nelli majálisszerű „izékre” járkált kislányként; szerinte a gyermeknap alapvető kelléke a héliumos lufi, de játékosnak tartja, hogy kedvesét egy kis csokival babusgassa ezen az ünnepen – a főnökének kávé jár. Ilyen is van, Zsuzsó nevű „versenyzőnk” 14 éves koráig nem tudott a gyermeknapról, Eszter viszont kisbabájával hagyományként ápolja a növelt mennyiségű közös játékot és az extra nagy sétát jó idő esetén.
Petráéknál vidámparki látogatás volt napirenden gyerekként, illetve kívánságebéd és Milka otthon. Tímea egy korábban összevadászott könyvvel kenyerezi le a kis Bencét, Viktória viszont amondó, egy gyermeket előre meg kell kérdezni, hogy mit szeretne, hogy felkészülhessen: jön egy nap, ami csak az övé lesz. Ági akvaparkbelépővel próbálkozik, Péter viszont éppen arról gondolkodik hangosan, hogy érdemes-e egy napot azzal kitüntetni, hogy egy célcsoportra szeretetbuborékokat fújunk: „A gyermekünket gyermeknapon, az anyánkat anyák napján, a szerelmünket meg Bálint-napon szeretjük, igaz?” – hangzik a meglátás.
Zsófinak négy hónapos fia van, „dupla adag tejcit” kap, de hát a gyomorrontás a gyermekek ünneplése alkalmával hozzátartozik az élethez. Lesz majd egy(-két) extra pelenkázás is. Domonkos konkrét élménnyel jelentkezett, általános iskolában „csiócsipszék” berontottak hozzájuk gyereknap környékén, de emlékein kívül semmilyen érzelmi viszonyulása nincs ehhez a naphoz. Zsuzsa nem tartja rossznak, ha előkerül egy kicsivel több játékosság, fagyi és kirándulás, Erzsébet nagymamaként pedig több játékkal és mesével készül.
„Boldog gyerekkorom volt”
Bertalan véleménye arra világít rá, mennyire emlékezetes tud lenni egy ilyen nap: a nagyinál voltak Sárospatakon, aztán kirándulni voltak a 120-as Skodával, nagy pléddel, otthon készített szendvicsekkel. Laci apaként annyi időt fordít kisfiaira, amennyit tud, és különösen figyel, hogy sokat legyen szemkontaktusban a srácokkal. Aztán jöhet a csoki. Kingáék, amikor még „csak” hatan voltak tesók, kaptak hat fehér majmot, amitől akkori legkisebb testvére sajnos eléggé félt, úgyhogy erre is kell vigyázni, ne üssön vissza a nagy ajándékozási szándék.
„Lapzárta” előtt érkezett Dominika véleménye, aki azt üzeni, hogy akár még egy testvérrel meg lehet ajándékozni a lurkót ezen a napon, izgalmas felvetés mindenesetre. Nóra – végül – most már kétgyermekes anyukaként arra készül, hogy a szülinapon elfelejtett könyvet (Tesz-vesz város) odaadja a lányának. Mivel most költöznek, az új, saját szoba is extra ajándék, a kicsi pedig Zsófi fiához hasonlóan szintén extra anyatejet kap.
Lehet választani.
