A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége. A világon mintegy 1,3 milliárd ember cigarettázik nap mint nap. Tizenkilenc percenként meghal egy ember a dohányzás miatt és évente négymillióan vesztik életüket káros szenvedélyükből kifolyólag. Az áldozatok nagyjából 20 százaléka a nők közül kerül ki, és 151 ország adatait tekintve a serdülőkorú lányok mintegy 7, míg a fiúk nagyjából 12 százaléka dohányzik – olvasható a Magyar Kardiológusok Társaságának az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A „dohányzási világranglistán” hazánk dobogós helyre került. Ez azt jelenti, hogy évente 35 ezer ember veszíti életét a dohányzással összefüggő betegségek következtében: ez a szám az éves halálesetek mintegy 20 százalékát teszi ki. A személyenkénti cigarettafogyasztás duplája a világátlagnak, vagyis fejenként meghaladja az évi háromezer szálat. Ezek a szálak egymás mellé helyezve mintegy 250 métert tesznek ki, vagyis a magyarok mintegy kétmillió kilométernyi cigarettát – az Egyenlítő hosszának 48-szorosát– füstölnek el évente.
Nem csupán a felnőttek, de a fiatalok is egyre többen váltak, illetve válnak a dohányzás rabjaivá: minden ötödik tízéves már elszívta az első cigarettáját. A 13 évesek között 50 százalékos az arány, 10 kezdő középiskolásból pedig már 7 cigarettázott. Sokan a szüleiktől lesik el a rossz szokást, és minden ötödik gyerek egy doboz cigarettát szív el passzív dohányosként egyetlen hétvége alatt.
A dohányosok életében sokkal magasabb a kockázata a szív- és érrendszeri megbetegedéseknek, mert a dohányzás következtében a szívet tápláló koszorúereken úgynevezett plakkok képződnek, amelyek előbb szűkítik, majd később elzárják az ereket, anginát, illetve szívinfarktust okozva. A plakkok egy része azonban hirtelen, minden figyelmeztető tünet nélkül okozhat koszorúér-elzáródást, és a betegek harmadánál hirtelen szívhalált – hívja fel a figyelmet Merkely Béla, a Magyar Kardiológusok Társaságának elnöke. A felmérések szerint a magyar családok több mint fele hódol e káros szenvedélynek, ugyanakkor a dohányzók 75 százaléka szeretne megválni rossz szokásától.
Tíz évvel hosszabb élettartamra számíthatnak azok, akiknek akár 40-50 éves korukban sikerül leszokniuk a káros szenvedélyről. Amennyiben sikerülne betartatni a január 1-jével életbe lépett dohányzási szabályokat, akkor csökkenne a perifériás érbetegségek, az akut szívinfarktusok száma – mutatott rá a szakember, aki szerint három-négy év szükséges ahhoz, hogy észrevehető legyen a javulás a statisztikai adatok terén.
A cigaretta letételét követő egy nap elteltével jelentősen csökken a hirtelen szívhalál kockázata, három hónap után a tüdő teljesítménye 30 százalékkal javul, kilenc hónapot követően a krónikus köhögés megszűnik, egy év után a szívinfarktus, öt év után pedig a tüdőrák rizikója is a felére csökken. A nemdohányzók világnapja alkalmából a Magyar Kardiológusok Társasága azt kéri minden dohányzótól, hogy legalább csütörtökön ne gyújtson rá.
origo.hu
Kiderült, milyen idő lesz húsvét után
