Kölnben annak idején összesen 38 halálos ítéletet róttak ki boszorkányság miatt. Az áldozatok között nemcsak nők voltak, hanem három férfi és egy fiú is. Egy nyolcéves kislányt – akire szintén rásütötték, hogy boszorkány – elkergettek a városból. Német területeken becslések szerint 25-30 ezer nőt és férfit bélyegeztek meg azzal, hogy boszorkány és varázsló.
A kölni boszorkányüldözések máig legismertebb áldozata a tehetős kereskedő asszony, az 1570 környékén született és 1627-ben meghalt Katharina Henot. A nő a tömlöcből megindító leveleket írt, amelyekben ártatlanságát bizonygatta. Néhány történész szerint Katharina Henot befeketítése mögött a nő riválisai és anyagi érdekek húzódtak meg. Az asszony a súlyos kínzás ellenére sem vallotta magát boszorkánynak, ennek ellenére halálra ítélték és megfojtották.
Bár a boszorkányok újkori felmentése egyesek szerint szép gesztus, a történészek között van, aki úgy véli, felesleges lépés, tekintettel arra, hogy manapság már senki sem kételkedik a boszorkányok ártatlanságában.
Rehabilitálták a boszorkányokat
Egyhangú szavazással elítélte a kölni tanács a német városban négyszáz éve lefolyt boszorkánypereket.
2012. 06. 29. 0:14
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!