A programnak köszönhetően 45 viperát Peszéradacs egyik fokozottan védett területén engedtek szabadon, 42 pedig a kunpeszéri Rákosivipera-védelmi Központ közelében kezdte meg önálló életét. A mostani akcióval 190-re nőtt a védelmi programban nevelt, de már szabadon bocsátott rákosi viperák száma – adta hírül közleményben az MME.
Bár a rákosi vipera mérges kígyó, marása az egészséges felnőtt emberre nem jelent veszélyt, és minimális az esélye annak, hogy valaki természetes körülmények között találkozzon egy ilyen állattal. A rákosi vipera számos állat étlapján szerepel, ezért az MME munkatársai mindent megtettek azért, hogy a szabadon engedett egyedek túlélési esélyeit növeljék.
Jeladókkal és kamerákkal követik nyomon őket
Idén először a szabadon engedett kígyók nyomon követése céljából hat állatot rádiójeladóval szereltek fel, amelyet a Bécsi Vadbiológiai Intézet és a Fővárosi Állat- és Növénykert segítségével fejlesztettek ki. A 200 méter adósugarú eszközök segítségével várhatóan egy éven keresztül követhetik ezeket a rejtőzködő életmódú hüllőket. A jeladók az állatok testhőmérsékletét is rögzítik, az adatok birtokában tehát a későbbiekben tovább közeledhetnek a természeteshez a tenyésztés- és tartástechnológiai körülmények. A kibocsátási helyszínt felkereső egyéb állatokat az idei évtől mozgásérzékelős kamerák is figyelik, így a szakemberek pontosabb képet kaphatnak a ragadozók jelenlétének mértékéről.
Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a „legkiemeltebb” kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke egymillió forint.
Az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapjából finanszírozott Rákosivipera-védelmi Központ szabadtéri terráriumainak kialakításakor az volt a cél, hogy optimális életkörülményeket biztosítson a viperáknak, kizárva a ragadozókat, ugyanakkor lehetőséget teremtve az egymástól elszigetelt élőhelyekről származó egyedek párosítására.
