„Jók lesznek a körülmények” – jövendölte Ashwin Vasavada, a hivatal kutatója amerikai idő szerint szombaton. Néhány nappal ezelőtt még porvihart jósoltak annak a helynek a közelében, ahol a marsjáró hosszú utazása és a leszállást megelőző „horrorisztikus” percek után a tervek szerint landolni fog. Az előrejelzés azonban módosult: a NASA most már csak egy ártalmatlan porfelhőre számít, amely a leszállás idején még nem fogja elérni a marsi egyenlítő közelében lévő Gale-krátert.
Ha minden a tervek szerint történik, akkor a Curiosity hétfőn reggel 7 óra 31 perckor száll le a Marson. A rádióizotópos termoelektromos generátorral működő Curiosity, hivatalos nevén Mars Science Laboratory (Marsi Tudományos Laboratórium) 2011. november 26-án startolt. A 2,5 milliárd dolláros összköltségű program egy marsi éven, csaknem két földi éven át tart, ennek során a rover azt vizsgálja, hogy létezhettek-e a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA marsjárója vizsgálja a vörös bolygó geológiáját és légkörét is.
Az egytonnás Curiosity a tervek szerint 7 óra 24 perckor éri el a bolygó légkörét, s hét perc alatt ereszkedik az égitest felszínére. A marsjárót a hőpajzsos fékezés után egy 16 méter átmérőjű szuperszonikus ejtőernyő szállítja a landolásra kijelölt hely közelébe, ezt követően fékezőrakétákkal ellátott platform, az „égi daru” ereszti le a talajra. A művelet alatt a rover 6,4 méteres kábeleken lóg, amelyek kioldódnak, mihelyt a Curiosity a felszínre ér. Ezután a platform távolabbra repül és becsapódik a talajba.
