II. Fülöp spanyol király (1527–1598) 430 ezer aranydukátot vett kölcsön a lengyel királynétól, az olasz származású Bona Sforzától (1494–1557), hogy fedezni tudja a Nápolyért folytatott spanyol–francia háború költségeit. A kölcsönt azóta sem fizették vissza teljes egészében.
Nettó 57 millió + kamat
A 28 éves Marek Poznanski, a kezdeményező baloldali Palikot Mozgalom képviselője hivatalos kérelemmel fordult a lengyel külügyminisztériumhoz, amelynek tanulmányoznia kell a kérdést. A képviselő honlapja szerint egy korabeli aranydukát súlya 3,5 gramm. Az arany jelenlegi árán számolva a kölcsön összege 57,4 millió euró kamatok nélkül.
Megmérgezték a visszafizetés helyett
Lengyelország, amely a XVIII. században megpróbálta behajtani az adósságot, csupán a kölcsönadott összeg 10 százalékát kapta vissza. Történészek szerint Bona Sforzát, aki az olaszországi Bariban halt meg száműzetésben, II. Fülöp mérgeztette meg, mert nem akarta visszafizetni a kölcsönt. A „nápolyi pénzek” kifejezés a régi lengyel nyelvben – akárcsak a franciában „az orosz kölcsön” – közmondásszerűvé vált, és a behajthatatlan kinnlevőségre használták. A lengyel média által idézett jogászok szkeptikusan nyilatkoztak az adósság visszafizetését illetően tekintettel az az azóta eltelt időre és a két országban bekövetkezett változásokra.
17 tonnányi nemesfém
A lengyel képviselő arra hivatkozott, hogy Spanyolország nemrégiben 17 tonnányi, 500 ezer darab arany- és ezüstpénzből álló kincset kapott vissza. A kincs, amelyet a hajóroncsok feltárásával foglalkozó Odyssey amerikai cég talált meg egy 1804-ben elsüllyedt spanyol hajóban, a céggel folytatott ötéves jogi vita után tért vissza Spanyolországba.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség