Légszennyezés: Magyarország is veszélyben

A bevezetett korlátozó intézkedések ellenére Európa egyes térségeiben még mindig veszélyes szintű a mikrorészecske-terhelés.

Az európai lakosság mintegy harmada van kitéve túl magas mikrorészecske-koncentrációnak, ami a legnagyobb veszélyt jelenti az emberi egészségre. Az EU az elmúlt évtizedben jelentős eredményeket ért el a savas esőt okozó szennyező anyagok légkörbe jutásának korlátozásában, az EEA legutóbbi jelentése azonban a légkörbe jutó mikrorészecske-terhelés és a talaj menti ózonkoncentráció terén makacsul tartós problémákat tárt fel egyes régiókban.

Van még mit javítani a légszennyezési helyzeten

Janez Potočnik, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa rámutatott: „A tanulmány időben figyelmeztet bennünket arra, mennyire nagy jelentősége van a levegő minőségének a lakosság egészségére nézve. Ezért is szeretném elérni, hogy 2013 a levegő éve legyen, és pontosan a tanulmányban feltárt problémák miatt törekszem a levegő tisztasága felett őrködő törvények szigorítására.”

„Az Európai Unió nagy eredményeket ért el számos légszennyező anyag kibocsátásának csökkentésében az elmúlt évtizedben, de bőven van még mit javítani. Számos országban a szennyezőanyagok koncentrációja még mindig meghaladja az európai polgárok egészségének védelmében megállapított törvényes és ajánlott határértékeket. Olyannyira, hogy a legszennyezettebb nagyvárosokban és régiókban a légszennyezés mértéke két évvel csökkenti a lakosok várható élettartamát” – hangsúlyozta Jacqueline McGlade professzor, az EEA igazgatója.

A tanulmány szerint a „PM 10” mikrorészecske kategóriában a városi lakosság 21 százaléka volt kitéve 2010-ben az egészségvédelmi szempontból legszigorúbb napi határértéket meghaladó koncentrációnak. A finomabb „PM 2,5” mikrorészecske kategóriára megszabott éves (a napinál kevésbé szigorú) koncentrációnak pedig a városi lakossági 30 százaléka volt kitéve. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az uniós szabályoknál jóval szigorúbb ajánlását meghaladó mikrorészecske-koncentrációnak a fenti esetben a lakosság 81 és 91 százaléka volt kitéve.

Vannak eredmények

A súlyos légzőszervi problémákat és korai halált okozó ózonszennyezés (O3) a városi lakosság 97 százaléka esetében volt 2010-ben a WHO ajánlásai feletti szinten, 17 százaléka pedig az uniós ajánlások feletti szinten. A vizek algásodásáért s részben a savas esőért felelős nitrogén-oxid-szennyezésnek (NO2) az uniós határértékek feletti mértékben 2010-ben a lakosság 7 százaléka volt kitéve.

A karcinogén benzo(a)pyrene-szennyezés (BaP) a városi lakosság 20-29 százalékát érintette a 2013-ban életbe lépő uniós határérték felett 2008 és 2010 között. A kén-dioxid-szennyezés (SO2) terén nagy eredményeket sikerült elérni az EU-ban: 2010 volt az első év, amikor a lakosság már nem volt kitéve az uniós határértéket meghaladó terhelésnek. A légkör szén-monoxid-, benzol- és nehézfémterhelése (arzén, kadmium, nikkel és ólom) az EU-ban általában alacsony, csak ritkán és helyenként fordul elő határértéket meghaladó mértékben.