Korábbi állatkísérletek azt sugallták, hogy a növény kivonata védő hatású lehet a szellemi leépülés leggyakoribb formájával szemben, ám humán tanulmányok – köztük egy 2008-ban publikált nagy amerikai vizsgálat – ezt nem igazolták. A mostani követéses tanulmányban a toulouse-i egyetemi kórház kutatói vizsgálták meg a páfrányfenyő hatását több mint 2800, 70 évesnél idősebb ember bevonásával. A résztvevők egyik fele naponta 240 milligramm növényi kivonatot kapott, míg a másik fele placebót. A páciensekkel a követés öt éve alatt évente végeztettek kognitív teszteket, melyekkel felmérték megismerési és tanulási képességeik aktuális szintjét.
A páfrányfenyőkivonatot szedő csoportban a követés ideje alatt a résztvevők 61 százalékánál diagnosztizáltak valószínűsíthető Alzheimer-kórt, míg a másik csoportban lévő emberek 73 százalékánál. A különbség a szakemberek szerint nem számít szignifikánsnak, vagyis véletlenszerűen is előállhatott.
A tanulmányt a The Lancet Neurology című brit orvosi folyóirat csütörtökön megjelent számában ismertették szerzői, a kutatást a ginkgo biloba étrendkiegészítő egyik gyártója, az Ipsen támogatta. A tanulmány szerzői szerint elképzelhető, hogy hosszabb szedés esetében hatékonyabban védene a szellemi leépüléstől a ginkgo, más szakemberek szerint azonban elegendő bizonyíték áll már rendelkezésre a kivonat hatástalanságáról az Alzheimer-kór megelőzésében.
