Nyugat-nílusi vírus: világjárvány fenyeget?

Szinte évente felbukkan valamilyen új betegség, amely világjárvánnyal fenyeget, és az emberiség létét veszélyezteti. A legújabb a nyugat-nílusi vírus.

Ellenőrizhetetlenül elszabadulhat

A legpusztítóbb betegségek széles körű elterjedését éppen ez a sajátosság akadályozza meg. A 90 százalékos halálozási arányú ebola például olyan gyorsan öl, hogy az alacsony népességű vidéki területeken egy idő után nem talál magának új áldozatokat, így magától eltűnik. A júliusi, Ugandában kirobbant járvány éppen azért volt különösen veszélyes, mert a sűrűn lakott Kibaale tartományban akár többen is megfertőződhettek volna. Ha egy ilyen kór a repterekkel rendelkező fővárost is elérné, akkor a vírus könnyedén eljuthatna a világ bármely részére, és ellenőrizhetetlenül elszabadulhatna. Mivel jelenleg semmilyen ellenszer, gyógymód vagy védő vakcina nem létezik az ebola ellen, máig a karantén a leghatékonyabb módszer megfékezésére, elterjedése beláthatatlan következményekkel járna.

Maga az ember jelenti a veszélyt

Egy igazi világjárvány kialakulásának legnagyobb veszélyforrása tehát leginkább maga az ember, az Egészségügyi Világszervezet ezért nemzetközi összefogásban lép fel minden olyan esetben, ahonnét a 20 legveszélyesebb kórokozó bármelyikének jelenlétét jelentik. A modern korban egy turista vagy bevándorló több ezer kilométerre otthonától is behurcolhat olyan betegségeket, amelyek egyébként sosem bukkannának fel. A 2009-es influenzajárvány első magyarországi betege is egy brazil turista volt, nem véletlenül állították fel reptereinken is a lázas betegeket kiszűrő hőkamerás rendszert. Az ilyen módszerek viszont természetesen nem teljesen hatékonyak, ezért minden elővigyázatosság ellenére is érkezhetnek az utassal nem kívánatos "látogatók". A HIV-vírus hódító útja jó példája annak, mire képes egy betegség, ha nem fékezik meg időben. Ma körülbelül 34-35 millió AIDS-beteg van világszerte, annak ellenére, hogy a fertőzés megelőzése viszonylag egyszerű.

Meg kell ismerni a forrást

Nem jelent különösebb kihívást megállítani az olyan járványokat sem, amelyek forrása könnyen beazonosítható. Az Egyesült Államokban nemrégiben megjelent nyugat-nílusi láz ugyan komoly problémákat okoz, ám a fokozott szúnyogirtással megelőzhetőek a tömeges fertőzések. Néhány esetben ugyan nincs mit tenni a gazdaállatok ellen, ám gondos elkülönítéssel és kellő figyelemmel elkerülhető a baj. (A madárinfluenza például vándormadarak költözése során jutott el hazánkba, ám nem terjedt szét széles körben az itt élő egyedek között.) Időközben a járvány elérte Szerbiát, Olaszországot és Horvátországot. A két balkáni államban eddig összesen hét emberéletet követelt a halálos vírus. Olaszországban a jelentések szerint nincs halálos áldozat, de két, nyolcvanéves szardíniai férfit ápolnak intenzív osztályon.

Nem lehet minden állatfajt kiirtani, de...

Teljes fajokat nem lehet kiirtani annak érdekében, hogy egyes betegségek végleg eltűnjenek a föld színéről: a denevérek, patkányok, bolhák, kullancsok, szúnyogok és egyéb fokozottan fertőzésveszélyes állatok környezetünk fontos részei. Ha minden kórokozót hordozó élőlényt elpusztítanánk – gondoljunk például a papagájkórra, a fókainfluenzára stb. – csakhamar egyedül találnánk magunkat a bolygónkon. Más azonban a helyzet a haszonállatok esetében, amelyek szállításakor szintén óriási távolságokon át utazhatnak a vírusok, ráadásul a fogyasztás során könnyebben is érintkezünk velük, mint mondjuk, egy denevérrel tennénk. Ez a fenyegetés Magyarországot is súlyosan érinti: a külföldről behozott élelem eredetét és tisztaságát több szinten is ellenőrzik, hogy véletlenül se juthasson fertőzött étel a polcokra. A mindennapos mintavételeknek hála manapság már általában időben észreveszik a járványokat. Júliusban, Kínában például 160 ezer baromfit ítéltek kényszervágásra, Mexikóban pedig az egész országra kiterjedő rendkívüli intézkedésekre volt szükség, miután 1,7 millió szárnyasban mutatták ki H7N3 vírust.

Nem árt az óvatosság

Néhány másik betegség, mint a Kubában, Kongóban, illetve Nyugat-Afrikában most tomboló kolera mára a javuló higiéniai körülményeknek hála a fejlett világból teljesen eltűnt. A kiépített csatornázás, rendszeres egészségügyi ellenőrzés, megfelelő táplálkozás, a modern orvostudomány egynehány vírusnak végső megálljt parancsolnak, bármilyen pusztítóak legyenek is. Ugyanakkor egyes folyamatok, mint amilyen az oltásellenes kampány, az egyre ellenállóbb vírusok létrejötte, és a számos fertőzési lehetőség mindenképpen aggodalomra és óvatosságra intenek, az emberiség jövőjének érdekében.