Várhelyi Tamás pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón elmondta: a hagyományok és adottságok alapján az egészségturizmus elismerten tekinthető Magyarországon a turizmus zászlóshajójának, azonban a deklarációk, stratégiák és fejlesztések ellenére nem jutottunk közelebb a világ élvonalához. Csak a világtrendek megértése és felhasználása révén készíthető el egy olyan új, modern iparági fejlesztési terv, amely sikerhez vezet, s amely most, a harmadik EU-s nemzeti fejlesztési terv előkészítésének megkezdésekor különösen aktuális lenne – hangsúlyozta.
Egészségturizmus, spa, humánerőforrás
Ruszinkó Ádám rámutatott: miközben a világon a kereslet és az iparági üzleti modell is átalakult – a kezelésekre és a komplex turisztikai és egészségvédelmi szolgáltatásokra helyezi a hangsúlyt, a haszon pedig a kialakult „spa brand”-eken keresztül realizálódik –, Magyarország főleg az infrastruktúra hiányosságainak felszámolásával foglalkozott. Hazánk akkor tudna az élvonalba kerülni, ha a fürdők mellett a humánerőforrásba is be tudna fektetni. A fürdők üzemeltetése költséges, mert nagy a humánerőforrás igénye, ezen azonban nem lehet takarékoskodni, csak az üzemeltetésen – hangsúlyozták a szakemberek. Például azzal, ha ugyanazt a termálvizet több lépcsőben, nemcsak fürdésre, hanem fűtésre és egyéb célokra is felhasználják. Az egészségturizmus fejlesztésének igénye már 2000-ben megfogalmazódott, az első Széchenyi Terv keretében számos műemlék fürdő megújult, s 120-150 fürdőhely állapota látványosan javult az akkori állapothoz képest. Ez azonban a szakemberek szerint nem elég, vendégbarát, nyelveket beszélő, világlátott, marketingszemléletű, felkészült szakemberekre is szükség van. Ehhez az első lépés az oktatás fejlesztése, amihez szükség lenne egy világtrendekről szóló szakkönyvre.
Várhelyi Tamás hangsúlyozta: fontos lenne, hogy ne csak a fürdőbevételekből próbáljanak megélni a fürdők. A spa és wellness iparága elsősorban a kezelésekről szól, kialakultak a spa-kezelések ismert márkái. Magyarországnak is létre kellene hoznia a saját márkáit, mert félő, hogy ennek hiányában bejönnek majd a sikeres külföldiek, és kiviszik a hasznot – hívta fel a figyelmet.
A Turizmus Trend által szervezett tájékoztatón megemlékeztek a Nemzetközi Fürdőszövetség megalakulásának 75. évfordulójáról is: 1937-ben Budapesten rendezték meg az első Nemzetközi Fürdőügyi Kongresszust, aminek kapcsán a Gellért Fürdőben megalakult a Nemzetközi Fürdőszövetség, budapesti állandó székhellyel. A fürdőélet akkoriban annyira élénk volt Magyarországon, hogy a fürdőszervezetnek harminc-negyven helyen is külképviselete volt.
