A Koppenhágai Egyetemen Peter Brondum-Jacobsen és munkatársai tízezernél több panaszmentes dán nő és férfi átlagosan 29 éves megfigyelését végezték el. Ennek a hatalmas tanulmánynak az volt a célja, hogy fölmérjék a különböző kockázati tényezők szerepét a szívinfarktus és a „szív eredetű” halálozás bekövetkeztében.
Dánia valamennyi gyógyintézetének statisztikáit folyamatosan begyűjtötték, csakúgy mint a résztvevőkre vonatkozó egészségügyi adatokat. Kimutatták, hogy 3100 résztvevőnek lett koszorúér-betegsége, közülük 1925 személy kapott szívinfarktust és összesen 6747 személy halálozott el. A kutatók azt is vizsgálták, hogy a vérben rendszeresen megvizsgált D-vitamin-szint hogyan függött össze a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásával. Összehasonlították a D-vitamin-hiányos résztvevők egészségének alakulását azokéval, akiknek a vérében magas szintet mértek e vitaminból.
Hangsúlyozzák, hogy ezt a vitamint nem kell gyógyszerként szedni. Csak arra van szükség, hogy rendszeresen napsugár érje a bőrünket, figyelve arra, hogy elkerüljük a leégést. Dániában az élelmiszerekbe sem adagolnak D-vitamint, hanem bíznak abban, hogy az emberek gyakran, de túlzás nélkül napoznak. A vérben mért D-vitamin-szint egyértelműen arányos volt a szív- és érbetegség előfordulásával. A legalacsonyabb D-vitamin-szintűek hajlama a koszorúér -betegségre 41 százalékkal növekedett, 64 százalékkal gyakrabban kaptak infarktust, szívbetegség következtében halálozásuk 81 százalékkal volt magasabb.
A munkacsoport a nemzetközi szakirodalomból is kigyűjtötte azokat az adatokat, amelyek ugyancsak ezt a kérdést érintették. Hasonló módszerrel 17 tanulmány foglalkozott a D-vitamin és a szív-érrendszeri halálozás összefüggésével. Az adatok összesítése megegyezett a dán kutatók eredményeivel.
