A láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerekből, gyulladáscsökkentő készítményekből szinte minden háztartásban található egy nagy doboznyi. Ezeknek a termékeknek a hatóanyagai a gyógyszerek legnagyobb százalékánál a paracetamol, az ibuprofen és az acetil-szalicilsav. Nézzük, mire kell odafigyelni!
Olvassuk el, mi van benne!
Először is: az a jó alaposan összehajtogatott papír, ami minden egyes gyógyszer dobozában megtalálható, nem véletlenül van ott! Bár triviálisnak hangzik, nagyon fontos, hogy elolvassuk, még akkor is, ha „csak” egy mindennapos kis fájdalomcsillapítóról van szó. A gyógyszerek, bár nevük magukban hordozza a „gyógy-” szócskát, tele vannak igen veszélyes anyagokkal, s felelőtlen alkalmazásuk nagyon komoly következményekkel járhat. Ez a szabály természetesen a recept nélkül kapható gyógyszerekre is vonatkozik, amelyekről sokan azt feltételezik, mivel nem vénykötelesek, nem is lehet semmi gond az alkalmazásuk során!
Paracetamol
A paracetamol, vagy acetaminofen az egyik leggyakrabban alkalmazott hatóanyag, megtalálható számtalan láz- és fájdalomcsillapítóban, de alkalmazható megfázásra, ízületi, valamint izomfájdalomra is. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy mondjuk fejfájásra szednek egyféle paracetamoltartalmú készítményt, az ízületi fájdalomra pedig egy másikat.
Tegyük fel, hogy sem a fejfájás, sem az ízületi fájdalom nem enyhül, és közben be is lázasodunk. Már kapjuk is be a következő szemet, annak ellenére, hogy a gyógyszer dobozán és tájékoztatóján pontosan fel van tüntetve az is, hogy milyen időközönként szabad csak bevenni újabb adagot és mennyi ideig lehet egyfolytában alkalmazni az adott szert. Tehát már a harmadik paracetamoltartalmú tablettát vittük be a szervezetünkbe túlságosan rövid idő alatt, és mivel ezeknél a készítményeknél a terápiás dózis nagyon közel van a toxikus szinthez, egy pillanat alatt túl is adagoltuk magunkat.
A túladagolás először nem is feltűnő, ugyanis az elején a tünetek – például az izzadás, émelygés, hányás – megegyeznek azokkal a tünetekkel, amik miatt elkezdtük szedni a gyógyszereket. A paracetamol túlzott adagolása elsősorban a májat és a vesét károsítja, de mire észbe kapunk, már nagyon komoly mérgezés (sárgaság, kóma, a veseműködés leállása, a máj elhalása) is kialakulhat. Ráadásul sokszor napokig nincs jele a túladagolásnak, a páciens csak öt-hat nap elteltével lesz rosszul, amikor a folyamat sokszor már visszafordíthatatlan. S hogy mennyi a túl sok? Nos, ha több napon át napi négygrammnyi paracetamolt juttatunk a szervezetbe, az biztos májkárosodáshoz vezet, napi hat gramm pedig halált okozhat, illetve a testsúly-kilogrammonkénti 150 mg mérgező adagnak számít.
Az sem mindegy, hogy gyermekről vagy felnőttről van-e szó, hiszen egy felnőtt szervezete nyilvánvalóan sokkal többet elbír. Sajnos azonban sok szülő nem figyel erre a különbségre és saját gyógyszeréből ad a gyermekének, de mivel a hatóanyag-tartalom sokkal magasabb a felnőtteknek szánt gyógyszerben, itt akár egyetlen szem is túladagoláshoz vezethet a gyermek esetében.
Ibuprofen, acetil-szalicilsav
A láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerek másik nagy csoportját az úgynevezett nem szteroidok (nonszteroidok) alkotják. Ezeknek a szereknek a leggyakoribb mellékhatásai az emésztőrendszerrel kapcsolatosak (fekélyesedés, vérzések), de ismert szív- és érrendszerre tett káros hatásuk is. Gyengítik a vérnyomáscsökkentő termékek, valamint egyes cukorbetegségre szedett és véralvadásgátló gyógyszerek hatását is. Gyomor- vagy veseproblémával küszködők nem szedhetnek nonszteroidokat! Az egyik leggyakoribb, ebbe a csoportba tartozó hatóanyag az ibuprofen, amely megtalálható az egyik legismertebb gyermek-lázcsillapítóban is.
Az acetil-szalicilsav-tartalmú gyógyszereket ugyancsak láz- és fájdalomcsillapításra, valamint gyulladáscsökkentésre használjuk, de gyermekeknél nem alkalmazhatók megfázásos tünetek esetén. A túladagolás itt is megjelenhet például a gyomornyálkahártya fekélyesedésének formájában, bár szerencsére ezt a fajta gyógyszerhatóanyagot sokkal nehezebb túladagolni, mint a paracetamolt. Ha mégis túl sokat vesz be valaki, akkor hányingert, hányást tapasztalhat, felgyorsult légzés, fülcsengés, izzadás és láz kíséretében. Súlyos mérgezés esetén felléphet zavartság, szédülés, görcsroham és légzési nehézség.
origo.hu
Kövér László ikonikus telefonja: „Telefonálni meg nyúlra vadászni lehet vele”
