A tökök sem verik le a temetőlátogatást

Szerencsétlenül nagyot puffant a Halloween a keresztény mindenszenteken, illetve a halottak napján, míg a temetőlátogatás szokása derekasan állja a sarat.

2012. 11. 01. 4:47
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tökök ide, Halloween oda, rémmesék boszorkányai amoda, a szentek, halottak kétnapos ünnepkörét hosszú évszázadokkal ezelőtt magáévá tette a kereszténység. Török Csaba atya, a katolikus egyház médiareferens papja azt mondja, a mindenszentek és a halottak napja esetében is egyszerű a képlet, ha a gyökereket keressük – illetve a megszelídítés időpontját.

– A római Pantheon pogány templom szentelésének ideje az ünnep születésnapja, ez pedig IV. Bonifác pápához kötődik – mondja Csaba atya. Való igaz, és bár 609-től keresztény a Pantheon, egyetemessé november elsejei dátummal csak 835-ben vált az ünnep Jámbor Lajos frank császár elismerésére és IV. Gergely pápa engedélyével. A régi időpontot, a májusi pünkösdöt követő vasárnapot egyébként az ortodoxia megtartotta.

A halottak napjához tulajdonképpen az ezredfordulós világvégeláz kellett, no meg a bencés szerzetesek, Török Csaba érthetően utóbbiak nélkülözhetetlenségét hangsúlyozza az emléknap rögzüléséhez.

– A clunyi bencés szerzetesek belső reformja alakította ki, hogy a tisztítótűzben szenvedő lelkekért is imádkozni kell, így november 1-jén a „megdicsőült egyház” vagyis a szentek, 2-án a „szenvedő egyház” áll a középpontban. Aki pedig e két napon imádkozik, az maga a földi zarándokútját járó egyház – fejtegeti Csaba atya.

Úgy tartja, az ünnepkör őszi időpontja szerencsétlen módon találkozik a Halloweennel, a szellemek, démonok megidézésével. – Magyarországon eddig kevéssé tört be a „pogány” ünnep a halottak napjába, illetve a Mindenszentekbe, de ennek az lehet az oka elsősorban, hogy nem kapcsolódik hozzá népi folklór, hacsak nem vesszük annak a halotti tor hagyományát, ahol az ételből úgymond a halott is „részesül”. A tor egyébként is csak későn jelent meg „engesztelő áldozatként” a halott lelki üdvéért. Természetesen furcsa folyamat, amikor egy vadidegen nép saját szokásai boszorkányai, sütőtökje, rémmeséi rátelepednek az ünnep lényegére, de hát a gazdaság mellett a kultúra is globalizálódik, ezt látjuk a Mikulás és a karácsony esetében – mutat rá a katolikus lelkipásztor.

A temetőlátogatás legyőzhetetlen

A keresztény szokások közül azért természetesen megmaradt a halottak sírjainak látogatása; a temető a kereszténységben „szent mező”, éppen ezekkel a szavakkal írják le számos nyugati nyelvben a sírkert kifejezést. – Hitünk szerint a test fel fog támadni, addig pedig álomban van, ezért is fontos a temetkezés helye. A sírt jelképek is kísérik, nem véletlen a gyertya: ez idézi a húsvéti gyertyát, ami a feltámadt Krisztust hirdeti számunkra – folytatja Török Csaba, aki amellett sem megy el szó nélkül, hogy a korai keresztény sírok éppen olyan, sziklába vájtak voltak, mint Jézusé. Ma ezt a sírkő közvetlenül jelképezi. Halottak napja táján úgynevezett „búcsú” is nyerhető, erről Csaba atya a következőket mondja.

– Minden rossz cselekedetnek kettős vetülete van. Egyrészt bocsánatot kell kérnünk, másrészt viszont ez nem elég, jóvátételt is kell adni. Amikor eltöröm a nagymama értékes tányérját, az csak egy dolog, hogy bocsánatot kérek, és ő megbocsát. A bocsánatkérés Isten kegyelméből ugyan rendezi a helyzetet, az igazság megbillent egyensúlyát viszont helyre kell állítani, az elveszített jót vissza kell szerezni. A búcsúnak három „kategóriája” van: cselekedet, imádság és önmegtagadás. A középkorban az ima általi búcsú dominált, így igyekeztek elszakadni, elbúcsúzni a rossztól. Az imádság mögött viszont mindenkor ott áll az egész egyház, mi ezt úgy szoktuk mondani, hogy az egyház „kegyelmi kincsestára”. A halott ember lelki üdvéért imádkozni az esetleges „rossz egyenleg” jóvátételét segíti.

De hogyan néz ki vallási, felekezeti megoszlásban az ünnepkör? Török Csaba rámutat: – a Mindenszenteket a nyugati egyház ünnepli, az ortodoxiában a november 1-jei ünnep nem jelenik meg így. A halottak napja a halál utáni tisztítótűz tanításával van kapcsolatban, így utóbbi nincs a protestáns felekezeteknél sem. Mindeközben a protestánsok elismerik az üdvözülést, de a szentek tiszteletét elvetik, ezért nevezhető egyházi szempontból kifejezetten latin katolikus ünnepnek ez.

Török atya azért felhívja a figyelmet, hogy „jámbor szokásként” minden Istenhívőnél, felekezetnél és vallásnál jelen van az ima a halottakért, de külön szertartásrend csak a katolikusoknál van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.