Katalin hercegné és Vilmos herceg, a brit királyi trón örököse babát vár. A királyi család rendkívül boldogságról adott hírt. Erzsébet királyné harmadik dédunokája lesz Vilmos unokájának születendő gyermeke.
A hercegi hitves terhességéről házasságkötésük óta rendszeresen lábra kaptak találgatások a brit és a világsajtóban, ám ezek rendre téves információnak bizonyultak. Most azonban a St. James-palota – Vilmos és Károly herceg közös hivatala – véget vetett a találgatásoknak, hivatalosan is bejelentve az örömteli hírt. A tájékoztatás szerint a hercegnőt hétfőn megfigyelésre kórházba vitték a terhesség okozta „akut reggeli rosszullétei” miatt. Nem hivatalos értesülések szerint a nyilvánvalóan eltitkolhatatlan kórházi kezelés miatt jelentették be már most Katalin terhességét, amely az udvar szóvivőjének szűkszavú tájékoztatása szerint „nagyon korai szakaszában” jár.
Az illetékes hozzátette, hogy a majdani nagy- és dédszülők, vagyis Károly herceg, valamint a 86 esztendős II. Erzsébet királynő és 91 éves férje, Fülöp edinburghi herceg „elragadtatássa” értesült a hírről, csakúgy, mint a reménybeli nagybácsi, Harry herceg, Vilmos jelenleg Afganisztánban szolgáló öccse.
A harmadik helyre kerül a trónutódlásban
A hercegi házaspár elsőszülött gyermeke – függetlenül attól, hogy fiú lesz-e vagy lány – minden bizonnyal a harmadik helyre kerül a brit trónutódlási sorrendben, Károly trónörökös és Vilmos mögé, tavaly ugyanis hivatalos döntés született arról, hogy három évszázad után mentesítik a brit trónutódlási törvényeket a vallási és a nemek közötti diszkriminációtól. Ennek alapján, ha Vilmos herceg és Katalin hercegnő majdani első gyermeke leány lesz, esetleges öccse nem kerülhet elé a trónutódlási sorban csak azért, mert fiúnak született.
II. Erzsébet királynő csak azért ülhet – immár több mint 60 éve – az Egyesült Királyság trónján, mert szüleinek, VI. György királynak és Erzsébet anyakirálynőnek nem voltak fiúgyermekei.
Az sem lesz akadály, ha katolikus házastársat választ
Az éppen egy éve jóváhagyott, történelmi jelentőségű módosítási javaslatok értelmében az sem lesz akadálya a hercegi utód trónra lépésének, ha netán katolikus hitben nevelkedett házastársat választ magának.
Az 1701-ben kelt trónöröklési törvény, az Act of Settlement gondoskodik a mai napig arról, hogy Angliának ne lehessen katolikus uralkodója, sőt még olyan sem, akinek a házastársa „pápista”. A jogszabály a holland származású protestáns angol király, III. (Orániai) Vilmos uralkodásának egyik utolsó törvénykezési aktusa volt. Vilmos, akit a katolikus érzelmű II. Jakab elzavarása után hívtak meg az angol trónra, igyekezett a katolicizmus szellemét is mindörökre távol tartani a koronától.
E törvények ma már egyértelműen ütköznek a vallások és nemek közötti megkülönböztetést tiltó brit és európai uniós jogszabályokkal, és a brit kormány tavalyi módosítási kezdeményezései e vallási és nemi diszkriminációk megszüntetését célozzák, az uralkodóház teljes egyetértésével.
Késői gyermek
Katalin hercegnő 31 esztendősen – vagyis a brit monarchia eddigi hagyományai alapján meglehetősen későn – fogja világra hozni első gyermekét. Diana hercegnő éppen tíz évvel volt fiatalabb, amikor Vilmos 1982-ben megszületett. Udvari bennfentesek azonban már korábban igyekeztek lehűteni az utóddal kapcsolatos várakozásokat, rendre arról tájékoztatva a türelmetlenkedő bulvársajtót, hogy Vilmos és Katalin „nem siet”.
A palotabeli jól értesültek korábbi beszámolói szerint a hercegi házaspár mindenképpen meg akarta várni, hogy az uralkodó trónra lépésének idei 60. évfordulójára rendezett gyémántjubileumi ünnepségsorozat, valamint a nyári londoni olimpia sikeresen lebonyolódjék, és eredetileg is csak e nagyszabású rendezvények után tervezték a gyermekáldást.
