A régebbi építésű emeletes társasházaknál – főleg a régi vágású házgyári paneleknél – viszont igen fontos szerepet kap a ház külső szigetelésének felújítása a lábazattól egészen a tetőig, hiszen a legnagyobb hőmérsékleti hatások ezeket a felületeket érik. A jó szigetelés az energiatakarékosság egyik alapvető pillére, még ha nem is annyira látványos eleme a felújításnak, mint a fal külső színezése.
Első és egyik legfontosabb lépés, hogy a lakók egyöntetűen értsenek egyet abban, hogy szükség van a szigetelésre. Rossz szomszédság török átok, és sajnos a hétköznapi gyakorlat azt mutatja, hogy elég két olyan „jóindulatú” lakótárs, aki nem érti, minek ez az egész, és akaratának különféle hatóságokon keresztül szerez érvényt.
Második lépésként olyan (márka)független szakembert kell találnunk, aki átlátja és összefogja a beruházási folyamatokat. Bár sok jó szakember van az építőiparban, akik ismerik a gyártott termékükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat, technológiát, azonban a termékükhöz vagy termékrendszerükhöz tartozó, kapcsolódó megoldások esetében már nem tudnak segíteni vagy összefüggésekben gondolkodni. Egy, a lebonyolítást összefogó szakember értelmezi, előkészíti a megfelelő folyamatokat, és nem utolsósorban a megrendelővel is kommunikál, és folyamatosan tájékoztatja a munkáról.
Természetesen ez nem csak a panel- és társasházi lakásokra, házakra vonatkozik. A korábban épített önálló családi és kertes házak, ahol a szigetelési technológia elavult – elég, ha csak a klasszikus, „Kádár-kockának” is nevezett, négyzet alapú kertes házakra gondolunk, amiből a mai napig rengeteget látni vidéken –, súlyos tízezreket visz el havonta a téli időszakban a fűtés. A homlokzat, a lábazat, a padlástér és a nyílászárók szigetelésével sok energiát takaríthatunk meg.
Fontos, hogy a megfelelő rendszer kiválasztásánál legyünk körültekintőek. Figyelembe kell vennünk a szükséges energetikai méretezésből adódó vastagsági követelményt. Jelenleg a falszerkezetnek 0,45 W/m2K értéket kell(ene) teljesítenie. Fontos, hogy a tervezésnél ne csak a jelenlegi hőszigetelési teljesítmény elérése legyen a szempont, hanem a jövőbeli jogszabályváltozások is minden felújítási elemnél, különös tekintettel arra, hogy a felújítás után a lakók 30-40 évig már nem szeretnék otthonukat ezen a területen megbolygatni.
Az elmúlt években az iparosított technológiájú épületek felújítása során sokszor önjelölt pályázatírók döntöttek egy-egy lakóközösség sorsáról már a pályázatíráskor, sokszor úgy pályáztak, hogy az épületet sem látták élőben, és a lakókkal együtt a kivitelezők is a munka során szembesültek azzal, hogy mi is a feladat. Ha a folyamatokat az elején rendszerezzük, akkor nagyon sok későbbi probléma megelőzhető, és igazán egyedi és egyben jó megoldások születhetnek.
