Az autizmus egy idegi-fejlődési rendellenesség, ami csökkent mértékű társadalmi kapcsolatokban, kommunikációs képességekben, abnormális viselkedési és érdeklődési mintázatokban nyilvánul meg. A betegség teljes neve: autizmus-spektrumzavar (asd), amely kifejezés azt jelenti, hogy az autista gyermekek tüneteiket tekintve elhelyezhetők egy skála bármely pontján. Van, akinél a betegség annyira enyhe tünetekkel bír, hogy a környezet csak visszahúzódónak véli, míg a másik véglet a szüleivel is képtelen kommunikálni – foglalja össze az MNO-nak dr. Vaszil László.
A betegség 15 hónapos kor környékén jelentkezhet: a gyermek nem mosolyog, magába zárkózik, nem kommunikál, és nem keresi a kapcsolatot a külvilággal – fejti ki a gyermekgyógyász szakorvos. Ilyen kicsi korban az autizmust még nem diagnosztizálják, csak jelzik, hogy a gyerek autisztikus hajlamokkal bír. A diagnosztizálás későbbre – általában óvodás-, iskoláskorra – tehető: miután a neurológus megállapította, hogy nincsen szervi eltérés az agyban, a pszichológus–pszichiáter mondja ki, hogy a gyermek autista.
„Ez az a pont, amikor a szülő úgy érzi, hogy megállt az élet, és megfagy körülötte a levegő” – mondja lapunknak a szakorvos. Rögtön jönnek a kérdések, a miért után a következő: mi az oka, hogyan lett a gyerek autista. A betegség nagy valószínűséggel genetikai, de a tudomány mai álláspontja szerint valami külső tényező is szükséges, amely kiváltja a gyermekkel születő hajlamot – hangsúlyozza dr. Vaszil László.
A betegség gyógyíthatatlan, de az autizmushoz társuló értelmi fogyatékosság szintjéhez mérten pszichoterápiás módszerekkel és egyéb fejlesztésekkel, mint például a kranioszakrális terápia is, eredményeket lehet elérni, ám sajnos vannak betegek, akiknél a szellemi képességek annyira sérültek, hogy a pszichoterápia sem használ. A betegségnek gyógyszeres kezelése sincs. A kórral együtt járó tüneteket, mint a szorongás, lehet némileg csillapítani készítményekkel, de se oki, se tüneti kezelés nem létezik. „Sajnos nincsenek biztató eredmények, a kutatás az alapkutatás szintjén zajlik” – tájékoztat Vaszil doktor.
„A gyermek betegsége jelentős terhet ró a szülőkre, mivel a fejlesztő központok nagy része fizetős. Némi vigasszal szolgálhat az, hogy a legtöbb autista integrálható a normál képzésbe, ezt az értelmi sérültség szintje dönti el, nem pedig az autizmus foka” – hangsúlyozza a szakértő.
A betegség előfordulása a fejlett világban egyre növekszik. Egyelőre nem tudni, hogy miért, és valóban az ipari környezetben rejlik-e a kiváltó tényező, vagy valami más összefüggés áll a háttérben. A KSH adatai szerint 2000 és 2007 között a járóbeteg-ellátásban részt vevő, asd-diagnózissal rendelkezők száma 1280 főről 3260-ra nőtt. 2008-ban szeptemberig közel 3000 fő jelent meg a járóbeteg-ellátásban az autizmus-spektrumzavarrak élő népesség köréből. „2007-ben az egészségügy asd-vel élő járóbeteg felhasználóinak 75 százaléka volt 15 évesnél fiatalabb, 23 százalékuk 15 és 29 év közötti, 2 százalékuk pedig 30 évesnél idősebb. A gyermekkorúak aránya a vizsgált időszakban végig 72 és 75 százalék között ingadozott, a 0–24 évesek hányada pedig 94 és 96 százalék között mozgott” – olvasható az Autisták Országos Szövetsége 2009-es Autizmus-Tény-Képek című kiadványában.
Április 2-a az autizmus nemzetközi világnapja. Ezen a napon a világ minden részén az autizmussal élőkre és családjaikra figyelünk. Ez a világszintű kezdeményezés 2007-ben indult, melynek során az Egyesült Nemzetek Szervezete április 2-át jelölte ki az autizmus világnapjának. Ezen a napon kékre világítják a budapesti Parlament kupoláját az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) kezdeményezésére. Az Autisták Országos Szövetsége a Parlamenttel szemben, a Bem rakpartra invitálja az érdeklődőket jövő kedden 19.50-től. Erről bővebben itt olvashat.
Az interneten keringő hírekről, miszerint egyes gyermekkori kötelező védőoltások is okozhatnak autizmust, ugyancsak kikértük a szakorvos véleményét. „Ezek a hírek tudományosan nem megalapozottak. Mint ismert, patkányoknál a higany idegrendszeri károsodást okozhat, de ezekben az oltásokban nem higany, hanem higanysó szolgál a vakcina tartósítására, ráadásul a dózis sem nevezhető toxikusnak, és ez a vegyület hamar kiürül a szervezetből.”
„A higanyoson túl van egy másik védőoltás-ellenes elmélet, amelyet, mint évekkel ezelőtt kiderült, egy csaló terjesztett. Kísérletek helyett az íróasztalánál ülve állapította meg, hogy a kanyaró–mumpsz–rubeola-oltás idegrendszeri károsodást okoz. Miután senkinek sem sikerült a kísérleti eredményeket reprodukálni, bebizonyosodott, hogy a kísérletet hamisította az illető, s az angol orvosi kamara ki is zárta őt a tagjai közül. A csaló pontosan érezte, hogy a félelemhullám az, amit érdemes meglovagolni” – magyarázta a szakorvos.
Az autizmus gyógyíthatatlan betegség, ám vannak reményre okot adó tanulmányok is. Ismert, hogy az autizmusra az idegsejtek közötti kommunikáció károsodása jellemző, melynek hátterében a sejtek anyagcserezavara áll. A tudósok most egy úgynevezett antipurinerg szerrel kísérleteznek.
A Journal of Child Psychology and Psychiatry szakfolyóiratban megjelent tanulmány az sugallja, hogy egyes gyerekek „kinőhetik” az autizmust.
Egyelőre még csak találgatnak a tudósok, hogy milyen okokra vezethető vissza a betegség. Egyes elméletek szerint az időskorban vállalt gyerek autista unokához vezethet. Vannak vizsgálatok arra vonatkozólag is, hogy a különösen súlyosan bántalmazott nők esetében három és félszer nagyobb a veszélye annak, hogy születendő gyerekük autista lesz, mint azoknál a nőknél, akiket nem bántalmaztak.
