Energiatanúsítvány: az otthonunk zöldkártyája

Miért szükséges, és mi célt szolgál az energetikai tanúsítvány? Kell a hétvégi házhoz és a hátsó sufnihoz a dokumentum? Hogyan jöhetünk ki olcsóbban a társasházaknál?

Uniós kötelező előírás is, de elsősorban nekünk fontos. Magyarországon a felhasznált energia negyven százalékát a lakóingatlanok fogyasztják el, ennek tekintetében nem mindegy, hogy mennyi energiát élünk fel. Gondoljunk csak arra, hogy amikor háztartási gépet vagy autót vásárolunk, akkor sem mindegy, hogy mekkora a fogyasztás.

Energiatanúsítvánnyal leggyakrabban a háztartási gépeken találkozunk: ez az a dokumentum, ami alapján tájékozódhatunk a megvásárolni kívánt gép fogyasztását illetően. Az ingatlanok helyzetében a tanúsítvány is energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat „A+\" (fokozottan energiatakarékos ) kategóriától egészen az „I\" (rossz) kategóriáig. Az alsó határ „C\" (követelményeknek megfelelő) kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített követelményeknek.

A tanúsítvány arról tájékoztat, hogy az adott épület műszaki állapota (szerkezeti megoldásai, szigetelése, fűtési rendszere, hőveszteségei) alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Ha a lakásunk üzemeltetéséhez, azaz a fűtéshez, hűtéshez, vízmelegítéshez több energiára van szükség, mint amit az aktuális műszaki követelmények előírnak, akkor „C\" kategória alá kerül az ingatlanunk, ha kevesebbre, akkor jobb „A+\", „A\" vagy „B\" kategóriát kaphat. A tanúsítvány talán legfontosabb része a tanúsító szakember javaslata, amelyben az energiatudatos használatra ad tanácsot, és egyben rámutat a lakás hőtechnikai, illetve épületgépészeti hiányosságaira, problémáira.

Az új épületek építésekor, valamint a lakás eladásakor (2013. január elsejétől hirdetni is csak a tanúsítvány meglétével szabad) és bérbeadásakor kötelező az épület teljes egészére vonatkozóan, de régebben épült ingatlanokra is ugyanúgy előírás. Üdülő, ideiglenes létesítmény, műhelyek, műemlék- és helyi védelem alatt álló épület, 50 négyzetméternél kisebb ingatlan, hitéleti rendeltetésű épület esetében nem kötelező a tanúsítvány.

A tanúsítvány kiállíttatása mindig az eladó vagy bérbeadó dolga, így a költségek is őt terhelik. Társasházaknál praktikus és pénztárcakímélő megoldás az épület teljes egészére (az összes lakásra lebontva) elkészíttetni a dokumentumot, mert így annak lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, és az igazolás az egész épületre vonatkozóan tartalmaz korszerűsítési javaslatokat.

A tanúsítás ára a ráfordított időtől és a feladat bonyolultságától függ, de nagy általánosságban pár tízezer forintos nagyságrendről van szó. A jogszabály szerint maximum 11 000 forint munkadíjat, és indokolt költségeket (utazás, fényképezés, fénymásolás) számíthat fel a tanúsító, amennyiben minden a minősítéshez dokumentum a rendelkezésre áll.

Régi, használt ingatlanoknál általában elkerülhetetlen az alaposabb műszaki felmérés, műszaki tervdokumentáció, ilyenkor a munkadíj a jogszabály szerint 25 000-40 000 forint körül is alakulhat, erre jönnek még az esetleg szükséges speciális vizsgálatok, illetve a további szaktanácsadás költségei.

Természetesen a tanúsítást nyújtó szakemberek szolgáltatási csomagjai és az ehhez szabott árak eltérőek lehetnek, ezért mindig előre tájékozódjunk, hogy az árajánlat mögött milyen nagyságú mérnöki munka áll, és ne higgyünk annak, aki az ingatlanunk alapos ismerete, bejárása nélkül, akár interneten elkészítené a tanúsítást. (Fontos, hogy a tanúsító mindenképpen legyen erre a feladatra feljogosítva, „TE” engedéllyel rendelkezzen, megfelelő számítógépes háttérrel rendelkezzen, tartsa be az előírásokat a tanúsítvány alaki kialakításával kapcsolatosan, eredeti aláírással igazolja a számítások valódiságát stb.)