Remegő kéz, hajlott hát: hatmillióan szenvednek Parkinson-kórban

Remegő kéz, hajlott testtartás: a világban legalább hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren – minden ezredik lakos – szenved Parkinson-kórban.

A Parkinson-kór – az Alzheimer-kórral együtt – az elsődleges degeneratív idegrendszeri betegségek csoportjába tartozik. A betegséget a mozgató rendszer szerveződésében szerepet játszó struktúrák, elsősorban a substancia nigra nevezetű sejtcsoport pusztulása, az ingerületátvivő anyag, az úgynevezett dopamin mennyiségének a csökkenése idézi elő – mondta el az mno.hunak dr. Nagy Zoltán. A súlyos, egyelőre ismeretlen eredetű betegség általában idősebb korban – 40 év felett – alakul ki, a kor előrehaladtával azonban egyre gyakoribb – tájékoztatott az Országos Idegtudományi Intézet főigazgatója.

A Parkinson-kórban szenvedő beteg elsősorban keze vagy ujja remegéséről ismerhető fel, de ez a reszketés kiterjedhet a fejre, a lábra is, e mellett az izom merevsége, valamint a mozgás lassulása is jellemző. A betegség folyamán a kéz és a láb harmonikus együttmozgása megszűnik, szegényebbé válik az arc mimikája is. Az arc merevé, a testtartás görnyedté, a hang fátyolozottá válik. Az alvás is megromolhat, vérnyomásesés alakulhat ki.  Az egyik legszembetűnőbb tünet, hogy a beteg csak apró, csoszogó lépésekkel jár, és nehezen fordul. Az állás, járás instabillá válik, gyakran elesik – fejtette ki lapunknak az egyetemi tanár.

– hajlott testtartás (egyensúlyzavar)

– aprólépéses járás (tipegés)

– a mozgás hirtelen megmerevedése

– a kézírás apróvá és olvashatatlanná válik

– merevvé váló mozgás

– hang fátyolozottá válik

A dopamint pótló gyógyszerek segítségével a betegségben szenvedő évekig-évtizedekig az életminőséget nem rontó, kielégítő állapotban tartható. A gyógyszeres kezelés egy ideig tünetmentessé tehet, de sajnos egy idő után egyre több gyógyszer kell, mert az agy nem reagál megfelelőképpen – emelte ki dr. Nagy Zoltán. A betegség súlyosabb állapotát jelenti a freezing – a beteg megmerevedik, nem tud megmozdulni – vagy a jojóállapot – a beteg a gyógyszerbeviteltől függetlenül gátolt állapotban van, vagy túlmozgásai lesznek. Ezekből a tünetekből arra kell következtetnünk, hogy a beteg szervezete nem úgy reagál a dopaminra, ahogy kellene. Ilyenkor választható a mélyagyi stimulációs műtét, ezzel az eljárással elfogadható életminőséget tudnak teremteni – mondta el a szakértő.

Arra a kérdésre, hogy mitől alakul ki a betegség, egyelőre a tudósok sem tudják a választ. Egy biztos, hogy 6-8 olyan génről tudnak, aminek a meghibásodása előidézheti. A Parkinson-kór kialakulásában a legfontosabb tényező a sejtpusztulás, ami – bármily meglepő – már 20-30 évesen megindul – mondta el dr. Nagy Zoltán. A genetikán túl környezeti tényezők is szerepet játszanak a kór kialakulásában. A Parkinson-kór-kutatás akkor kapott nagy lendületet, amikor a tudósok rájöttek, hogy a kábítószerek és más egyéb vegyi anyagok is kiválthatják a súlyos betegséget – hangsúlyozta az egyetemi tanár. Sajnos azt egyelőre még nem tudják, hogy melyek ezek a vegyi anyagok, mivel naponta több százezer kemikáliával találkozunk, és ezért rendkívül nehéz bizonyítani, hogy pontosan melyik okozza ezt a betegséget, illetve a tüneteket.

Arra a kérdésre, hogy vajon ezer évvel ezelőtt is létezett-e a kór, amikor még nem volt ennyi vegyi anyag, nehéz válaszolni, mivel akkoriban 35 év volt a várható életkor, vagyis akkor a betegségnek – ami az életkor előrehaladtával alakul ki és válik egyre gyakoribbá – gyakorlatilag esélye sem volt kialakulni.

Április 11-e a Parkinson-kór világnapja, amit 1997 óta tartanak meg James Parkinson angol orvos születésnapján. Ő 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét. A világban legalább hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren – minden ezredik lakos – szenved ebben a súlyos betegségben, 65 év felett ez a szám megduplázódik.

A kór három típusát különböztetjük meg:

1. Az elsődleges Parkinson-betegség: bizonyos területeken kialakuló sejtpusztulás révén jön létre.

2. A másodlagos, az úgynevezett Parkinson-tünetegyüttes, ami nem a sejtek károsodása révén, hanem más betegség (pl. stroke) következtében alakul ki.

3. Parkinson szerű tünetek lépnek fel, de más súlyos betegség áll a háttérben (pl. Alzheimer).

Hírességek, akiknél diagnosztizálták a Parkinson-kórt

II. János Pál pápa, Michael J. Fox színész, Muhammad Ali boxoló, Adolf Hitler német diktátor, Billy Kennedy kosárlabdázó, Salvador Dalí festőművész, Mao Ce-tung kínai diktátor.