Arra a kérdésre, hogy mitől alakul ki a betegség, egyelőre a tudósok sem tudják a választ. Egy biztos, hogy 6-8 olyan génről tudnak, aminek a meghibásodása előidézheti. A Parkinson-kór kialakulásában a legfontosabb tényező a sejtpusztulás, ami – bármily meglepő – már 20-30 évesen megindul – mondta el dr. Nagy Zoltán. A genetikán túl környezeti tényezők is szerepet játszanak a kór kialakulásában. A Parkinson-kór-kutatás akkor kapott nagy lendületet, amikor a tudósok rájöttek, hogy a kábítószerek és más egyéb vegyi anyagok is kiválthatják a súlyos betegséget – hangsúlyozta az egyetemi tanár. Sajnos azt egyelőre még nem tudják, hogy melyek ezek a vegyi anyagok, mivel naponta több százezer kemikáliával találkozunk, és ezért rendkívül nehéz bizonyítani, hogy pontosan melyik okozza ezt a betegséget, illetve a tüneteket.
Arra a kérdésre, hogy vajon ezer évvel ezelőtt is létezett-e a kór, amikor még nem volt ennyi vegyi anyag, nehéz válaszolni, mivel akkoriban 35 év volt a várható életkor, vagyis akkor a betegségnek – ami az életkor előrehaladtával alakul ki és válik egyre gyakoribbá – gyakorlatilag esélye sem volt kialakulni.
Április 11-e a Parkinson-kór világnapja, amit 1997 óta tartanak meg James Parkinson angol orvos születésnapján. Ő 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét. A világban legalább hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren – minden ezredik lakos – szenved ebben a súlyos betegségben, 65 év felett ez a szám megduplázódik.
A kór három típusát különböztetjük meg:
1. Az elsődleges Parkinson-betegség: bizonyos területeken kialakuló sejtpusztulás révén jön létre.
2. A másodlagos, az úgynevezett Parkinson-tünetegyüttes, ami nem a sejtek károsodása révén, hanem más betegség (pl. stroke) következtében alakul ki.
3. Parkinson szerű tünetek lépnek fel, de más súlyos betegség áll a háttérben (pl. Alzheimer).
Hírességek, akiknél diagnosztizálták a Parkinson-kórt
