Remegő kéz, hajlott hát: hatmillióan szenvednek Parkinson-kórban

Remegő kéz, hajlott testtartás: a világban legalább hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren – minden ezredik lakos – szenved Parkinson-kórban.

Konopás Noémi
2013. 04. 11. 11:20
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Parkinson-kór – az Alzheimer-kórral együtt – az elsődleges degeneratív idegrendszeri betegségek csoportjába tartozik. A betegséget a mozgató rendszer szerveződésében szerepet játszó struktúrák, elsősorban a substancia nigra nevezetű sejtcsoport pusztulása, az ingerületátvivő anyag, az úgynevezett dopamin mennyiségének a csökkenése idézi elő – mondta el az mno.hunak dr. Nagy Zoltán. A súlyos, egyelőre ismeretlen eredetű betegség általában idősebb korban – 40 év felett – alakul ki, a kor előrehaladtával azonban egyre gyakoribb – tájékoztatott az Országos Idegtudományi Intézet főigazgatója.

A Parkinson-kórban szenvedő beteg elsősorban keze vagy ujja remegéséről ismerhető fel, de ez a reszketés kiterjedhet a fejre, a lábra is, e mellett az izom merevsége, valamint a mozgás lassulása is jellemző. A betegség folyamán a kéz és a láb harmonikus együttmozgása megszűnik, szegényebbé válik az arc mimikája is. Az arc merevé, a testtartás görnyedté, a hang fátyolozottá válik. Az alvás is megromolhat, vérnyomásesés alakulhat ki.  Az egyik legszembetűnőbb tünet, hogy a beteg csak apró, csoszogó lépésekkel jár, és nehezen fordul. Az állás, járás instabillá válik, gyakran elesik – fejtette ki lapunknak az egyetemi tanár.

 

 

– hajlott testtartás (egyensúlyzavar)

– aprólépéses járás (tipegés)

– a mozgás hirtelen megmerevedése

– a kézírás apróvá és olvashatatlanná válik

– merevvé váló mozgás

– hang fátyolozottá válik

 

 

A dopamint pótló gyógyszerek segítségével a betegségben szenvedő évekig-évtizedekig az életminőséget nem rontó, kielégítő állapotban tartható. A gyógyszeres kezelés egy ideig tünetmentessé tehet, de sajnos egy idő után egyre több gyógyszer kell, mert az agy nem reagál megfelelőképpen – emelte ki dr. Nagy Zoltán. A betegség súlyosabb állapotát jelenti a freezing – a beteg megmerevedik, nem tud megmozdulni – vagy a jojóállapot – a beteg a gyógyszerbeviteltől függetlenül gátolt állapotban van, vagy túlmozgásai lesznek. Ezekből a tünetekből arra kell következtetnünk, hogy a beteg szervezete nem úgy reagál a dopaminra, ahogy kellene. Ilyenkor választható a mélyagyi stimulációs műtét, ezzel az eljárással elfogadható életminőséget tudnak teremteni – mondta el a szakértő.

 

Arra a kérdésre, hogy mitől alakul ki a betegség, egyelőre a tudósok sem tudják a választ. Egy biztos, hogy 6-8 olyan génről tudnak, aminek a meghibásodása előidézheti. A Parkinson-kór kialakulásában a legfontosabb tényező a sejtpusztulás, ami – bármily meglepő – már 20-30 évesen megindul – mondta el dr. Nagy Zoltán. A genetikán túl környezeti tényezők is szerepet játszanak a kór kialakulásában. A Parkinson-kór-kutatás akkor kapott nagy lendületet, amikor a tudósok rájöttek, hogy a kábítószerek és más egyéb vegyi anyagok is kiválthatják a súlyos betegséget – hangsúlyozta az egyetemi tanár. Sajnos azt egyelőre még nem tudják, hogy melyek ezek a vegyi anyagok, mivel naponta több százezer kemikáliával találkozunk, és ezért rendkívül nehéz bizonyítani, hogy pontosan melyik okozza ezt a betegséget, illetve a tüneteket.

Arra a kérdésre, hogy vajon ezer évvel ezelőtt is létezett-e a kór, amikor még nem volt ennyi vegyi anyag, nehéz válaszolni, mivel akkoriban 35 év volt a várható életkor, vagyis akkor a betegségnek – ami az életkor előrehaladtával alakul ki és válik egyre gyakoribbá – gyakorlatilag esélye sem volt kialakulni.

Április 11-e a Parkinson-kór világnapja, amit 1997 óta tartanak meg James Parkinson angol orvos születésnapján. Ő 1817-ben elsőként írta le a kór klinikai tünetegyüttesét. A világban legalább hatmillióan, Magyarországon 18-20 ezren – minden ezredik lakos – szenved ebben a súlyos betegségben, 65 év felett ez a szám megduplázódik.

 

A kór három típusát különböztetjük meg:

 

1. Az elsődleges Parkinson-betegség: bizonyos területeken kialakuló sejtpusztulás révén jön létre.

 

2. A másodlagos, az úgynevezett Parkinson-tünetegyüttes, ami nem a sejtek károsodása révén, hanem más betegség (pl. stroke) következtében alakul ki.

 

3. Parkinson szerű tünetek lépnek fel, de más súlyos betegség áll a háttérben (pl. Alzheimer).

 

Hírességek, akiknél diagnosztizálták a Parkinson-kórt

 

II. János Pál pápa, Michael J. Fox színész, Muhammad Ali boxoló, Adolf Hitler német diktátor, Billy Kennedy kosárlabdázó, Salvador Dalí festőművész, Mao Ce-tung kínai diktátor.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.