Erőss Zsoltékat eltűntnek nyilvánították

A Kancsendzönga sikeres meghódítása után eltűnt Erőss Zsolt és Kiss Péter. A segítségükre küldött serpák nem találták meg őket, a keresést feladták. „Szinte semmi remény nem maradt."

A két magyar hegymászó eltűnését szerda délelőtt jelentették be, miután a mentésükre küldött serpák sem a 7600 méteren lévő alaptáborban, sem annak környékén nem találták meg Erőss Zsoltot és Kiss Pétert.

Már két napja várjuk a jó hírt. Hogy Erőss Zsolt és Kiss Péter jól van, és túlélte a Kancsendzönga 8586 méteres csúcsának meghódítását követően a táborba való visszatérést. A világ harmadik csúcsának sikeres támadásáról még sikerült hírt adniuk Kollár Lajosnak, aki rádión tartotta velük a kapcsolatot, majd utána csend lett. Az expedíció blogjából kiderül, hogy a hangjuk igen megviselt volt.

Egy ilyen magas csúcs, mint a Kancsendzönga támadása mindig élet és halál küszöbén zajlik. A körülmények elképesztően extrémek, nehezek. Nyolcezer méter felett alig van oxigén, cserébe éjszaka mínusz 30-40 fokra is lehűl a levegő. Mire a hegymászók eljutnak a csúcstámadás pillanatához, alig van már erejük. Az odáig vezető út, a sok teher, a hegy és az egyre ritkuló levegő teljesen kimeríti őket. Nehéz ilyenkor megfontolt döntést hozni, pedig az ember élete múlik rajta.

Minden hegy meghódítása kihívás, a Kancsendzönga a kihívások kihívása. A csúcs támadása előtt fel kell mérni, hogy van-e még elég erő feljutni a hőn áhított csúcsra, és onnan vissza is jönni. Az inak és az izmok sikítva tiltakoznak, a tüdő alig tudja elviselni a fájdalmas levegővételeket, az agy már régen megálljt parancsolt volna. A szív azonban visz tovább. Néha akkor is, amikor már fel kellene adni, ahogyan a magyar expedíció, Erőss Zsolt  2005-ben a K2-n 8350 méterről visszafordult. Pedig oly közel volt már. A hegyen azonban minden helyzet más, a lehetőségek napról napra, időnként akár óráról órára változnak.

Erőss Zsolt a Kancsendzönga expedíció elindulása előtti napon tartott sajtótájékoztatón nem festett valami hízelgő képet a hegyről:

– A nyolcezresek sorában a legdélebbi hegy a Kancsendzönga, ezért nyitott az Indiai-óceán felé. A viharok csillapítás nélkül érkeznek, a sok nedves levegő pedig sok hót hoz. Ritka a jó idő, ami a mászásra és a csúcstámadásra alkalmas. Az alaptábort 5500 méterre tervezzük, ami mondható átlagosnak is, de igazából elég magasan lesz. A későbbiekben legalább négy tábort kell majd építeni. A két magashegyi tábor 7000 méter felett könnyű, mozgó lesz, ezekből szervezzük és kíséreljük meg a csúcs támadását. A terep változatos és nehéz. Lesznek előtte sziklás terepek, jég- és sziklafalak. A legjobban azonban a mélyhavas lejtőktől tartok, azok a legveszélyesebbek.

Már két nap eltelt azóta, hogy hír jött volna a két magyar hegymászóról. Az utolsó előtti még az örömhír volt: sikerült meghódítani a világ harmadik legmagasabb hegycsúcsát. Az ünneplés helyét nem sokkal később az aggodalom vette át, mert kiderült, baj van, életveszélyben lehetnek a magyar hegymászók. Kollár Lajos, az expedíció vezetője az alaptáborban várja az első jelet, amely a sikeres visszatérést bizonyítja. Amint arról az MNO is hírt adott, tegnap az alaptáborból két serpát indítottak el, hogy megtalálják Erőss Zsoltot és Kiss Pétert, és segítsenek nekik lejutni a hegyről.

– Hogy milyen az esélyünk? Jó esély nélkül senki sem vágna bele – mondta Erőss Zsolt a már említett sajtótájékoztatón.

Az erdélyi születésű, a nyolcezres hegycsúcsok világában már otthonosan mozgó hegymászó szavaiba kapaszkodunk. Jó eséllyel vágtak bele a Kancsendzönga meghódításába, fel is értek a csúcsra, vissza is jönnek. És akkor következhet a magyar hegymászók által még le nem igázott Annapurna és a K2.

A világ harmadik legmagasabb csúcsa (csupán a Mount Everest és a K2 magasabb nála), Nepál és India határán fekszik, öt hegycsúcsból áll. A legmagasabb pontja 8586 méter. Az öt csúcsra utal a hegy neve is, ami magyarul a Hó öt kincsét jelenti. A helyi limbu nyelvben a Kancsendzöngát Sewalungmának is nevezik. Egészen 1852-ig a világ legmagasabb csúcsának tartották, de a William Lambton által megkezdett és George Everets által folytatott nagy háromszögelési felmérést követően visszacsúszott a harmadik helyre.

Noha már 1905-ben feljegyezték az első kísérletet a Kacsendzönga meghódítására, a viharairól ismert hegyre első alkalommal 1955-ben csak a brit George Band és Joe Brown jutott fel. A legenda szerint a brit expedíció tisztelte Szikkim lakosságának vallását, akik a csúcsot szentként tisztelik, s megálltak néhány méterre a tényleges csúcstól. A legtöbb sikeres hegymászó azóta is követi ezt a hagyományt.

A Kancsendzönga az indiai oldalról igen nehezen közelíthető meg, a mászásra ritkán adnak engedélyt, így a vállalkozó szellemű hegymászók elsősorban Nepál felől közelítik meg.

A Kancsendzönga külön érdekessége, hogy ez idáig csupán egyetlen nőnek sikerült megmásznia, Ginette Harrison utolsó nyolcezreseként teljesítette 1998 augusztusában. A világ minden idők legjobb hegymászónője, Wanda Rutkiewicz pedig éppen itt halt meg 1992. május 14-én vagy 15-én.