Ételek, amelyek az ember halálos ellenségei

Vajon tudjuk, hogy a gyártók mely élelmiszereknél kerekítik le papíron nullára a bennük lévő transzzsírsav valódi értékét?

A Mintamenza program indulása óta tapasztalt helyzetről itt olvashat.

„Sokszor elütjük annyival a dolgot, hogy »ez csak sajt«, de könnyen megfeledkezünk arról, hogy a sajt – ahogyan sok más tejtermék – valóban magas zsírtartalmú készítmény.” – mondja Thaik, majd hozzáteszi: „Hosszabb távon jobban járunk, ha az extra sajtfeltét, pepperoni és kolbász helyett zöldségeket kérünk pluszban a pizzánkra.”

Ha figyelembe vesszük, hogy a szószösszetevők – vaj, tejszín és sajt – nem a legkönnyebb hozzávalók, könnyű belátni, hogy miért tartják a tejszínes szósszal agyonlocsolt tésztát egészségtelennek, főleg, ha azt az esti órákban esszük. Ha nem akarunk lemondani a kedvenc tésztamártásunkról, akkor célszerű azt külön kis tálból, vagy a tányér széléről rászedni a tésztára, így garantáltan csak annyi fogy, amennyit megeszünk. Ha saját magunknak készítjük, akkor a vajat cseréljük le olívaolajra, a tejszínt pedig sovány tejre, így lehet egészségesebb a vacsora.

A növényi olajok által tartalmazott zsírsav olcsó, és többnyire az előre csomagolt félkész ételeknél alkalmazzák tartósítás céljával. A gond ezzel csak az, hogy az így felszabadult transzzsírok emelik az LDL, azaz a „rossz” koleszterin szintjét, míg a HDL-t, azaz a jó koleszterinét egyúttal csökkentik, kockáztatva a szívbetegség kialakulását.

Míg számos gyártó csökkentette termékeiben a transzzsírtartalmat, az egészségügyi kockázat még fennáll az előrecsomagolt szendvicseknél és süteményeknél, amelyek margarint is tartalmazhatnak – állítják a szakértők. Vigyázat! A „zéró transzzsír” felirat a címkén sokszor azt jelenti, hogy a 0,5 grammot kerekítik nullára. Szakértői javaslat szerint naponta maximum 2 grammnyi telített zsírsavat tartalmazó ételt együnk.

Az éttermek előszeretettel használnak növényi étolajakat sütéshez. A baj akkor kezdődik, amikor a sütésre szánt olajat többször is felhasználják, ami a telített zsírsavak melegágya – mondja a szakértő. Néhány étterem már áttért az egészségesebb megoldásra, ezek között ott található a pirítás, illetve a sokkal egészségesebb olívaolaj használata. Egy 2012-es felmérés – 41 000 spanyol ember étkezési szokásait és egészségügyi állapotát vetették össze – kimutatta, hogy nincs összefüggés a szívbetegségek és az olajban sütött ételek fogyasztása között, igaz, a vizsgált személyek mind kizárólag olívaolajat használtak a sütéshez.

Amikor a szívelégtelenségre és az elhízásra gondolunk, elsősorban a zsír és a koleszterin ugrik be, pedig sok betegség okozója a cukor, ami sok ételben-italban nagy koncentrátumban megtalálható. Napi egy dobozos üdítő elfogyasztása 20 százalékkal növelheti a szívroham esélyét még akkor is, ha a diétás változatot fogyasztja az ember. Egy 2012-es tanulmány eredménye szerint a napi életvitelszerű diétásüdítő-fogyasztás közelebb visz a stroke-hoz és a szívrohamhoz egyaránt, igaz, ennek a miértjére még nem jöttek rá a kutatók.

A korábban felsorolt összetevők – transzzsírsavak, cukor, só – kapcsán a gyorséttermi étkezés maga a megtestesült életveszély, hiszen az itt kapható ételekbe mindháromból jut bőséggel. A gyorséttermi menük már az első fogyasztásnál képesek akár 24 százalékkal szűkíteni az emberi szervezetben a vérszállító ereket.

Nemcsak a gyors ételnek, hanem általában a feldolgozott tartós élelmiszereknek is nagyon magas a sótartalmuk –  mondja Thaik. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból az instant leveseket és a szójaszószt sem, de a sós szusi és a hétköznapi kenyér is bűnös a megnövekedett sóbevitelben.