Ételek, amelyek mindennaposak az ember életében, és nem is sejtjük róluk, hogy mennyire felelősek a súlyos betegségek kialakulásában. Pizza extra sajtfeltéttel, egy dobozos üdítő, egy fagyasztott croissant – mind-mind feketelistás lehet. A Huffington Post által közreadott interjúban a Los Angeles-i kardiológus, dr. Cynthia Thaik rántja le a leplet a hétköznapi „gyilkosokról”.
Hot dog, bacon, kolbász, fűszeres felvágottak, sőt még a soványnak mondott pulykahús is rengeteg sót és egyéb más tartósítószert tartalmaz, amelyek közvetlen kapcsolatba hozhatók a szívbetegségekkel. A feldolgozás során a hozzáadott anyagok minőségét sokszor nem ellenőrzik kellőképpen – mondta el a Huffington Postnak a szívspecialista Thaik. A feldolgozott húsfélék telítettzsír-tartalma sokszor magasabb, mint a vörös húsoké, ráadásul az így feldolgozott húsok fogyasztása jelentősen növelheti a cukorbetegség és a hasnyálmirigyrák kockázatát.
A feldolgozott vörös húsok nem igazán tesznek jót a szívnek. A húsfalók szerint inkább egy remek húsos vacsora adta élvezet, mint egy önsanyargató húsmentes diéta. „Nem azt akarom sugallni, hogy mindenki hagyja el a húst, és térjen át a teljesen vegetáriánus életmódra, de fontos kiemelni a mértékletesség fontosságát” – fűzte hozzá Cynthia Thaik. „Ha valaki mindenképpen a húsevés mellett dönt, válassza a sovány marhahúst, ami 10 grammnál kevesebb zsírt, és 4,5 grammnál kevesebb telített zsírsavat tartalmaz.”
Egy szelet sajtos pizza a napi telített zsírbevitel kétharmadát fedezi. Mindezt olyan állati eredetű hozzávalók biztosítják, mint a marha- és sertéshús, a vaj, a tejszín és a tej. Az American Heart Association ajánlása alapján a napi kalóriabevitel maximum 7 százaléka lehet telített zsír.
Az egészségünk megőrzése, megóvása, visszaszerzése érdekében gyakran fordulunk speciális étrendekhez, ilyen például a lúgosítás, de a rendszeres gombafogyasztás is jótékony hatással van a testsúlyra.
Még néhány napig véleményezhető a kormány honlapján az a jogszabálytervezet, amely újraszabályozza a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban betartandó étkezési rendet.
A Mintamenza program indulása óta tapasztalt helyzetről itt olvashat.
„Sokszor elütjük annyival a dolgot, hogy »ez csak sajt«, de könnyen megfeledkezünk arról, hogy a sajt – ahogyan sok más tejtermék – valóban magas zsírtartalmú készítmény.” – mondja Thaik, majd hozzáteszi: „Hosszabb távon jobban járunk, ha az extra sajtfeltét, pepperoni és kolbász helyett zöldségeket kérünk pluszban a pizzánkra.”
Ha figyelembe vesszük, hogy a szószösszetevők – vaj, tejszín és sajt – nem a legkönnyebb hozzávalók, könnyű belátni, hogy miért tartják a tejszínes szósszal agyonlocsolt tésztát egészségtelennek, főleg, ha azt az esti órákban esszük. Ha nem akarunk lemondani a kedvenc tésztamártásunkról, akkor célszerű azt külön kis tálból, vagy a tányér széléről rászedni a tésztára, így garantáltan csak annyi fogy, amennyit megeszünk. Ha saját magunknak készítjük, akkor a vajat cseréljük le olívaolajra, a tejszínt pedig sovány tejre, így lehet egészségesebb a vacsora.
A növényi olajok által tartalmazott zsírsav olcsó, és többnyire az előre csomagolt félkész ételeknél alkalmazzák tartósítás céljával. A gond ezzel csak az, hogy az így felszabadult transzzsírok emelik az LDL, azaz a „rossz” koleszterin szintjét, míg a HDL-t, azaz a jó koleszterinét egyúttal csökkentik, kockáztatva a szívbetegség kialakulását.
Míg számos gyártó csökkentette termékeiben a transzzsírtartalmat, az egészségügyi kockázat még fennáll az előrecsomagolt szendvicseknél és süteményeknél, amelyek margarint is tartalmazhatnak – állítják a szakértők. Vigyázat! A „zéró transzzsír” felirat a címkén sokszor azt jelenti, hogy a 0,5 grammot kerekítik nullára. Szakértői javaslat szerint naponta maximum 2 grammnyi telített zsírsavat tartalmazó ételt együnk.
Az éttermek előszeretettel használnak növényi étolajakat sütéshez. A baj akkor kezdődik, amikor a sütésre szánt olajat többször is felhasználják, ami a telített zsírsavak melegágya – mondja a szakértő. Néhány étterem már áttért az egészségesebb megoldásra, ezek között ott található a pirítás, illetve a sokkal egészségesebb olívaolaj használata. Egy 2012-es felmérés – 41 000 spanyol ember étkezési szokásait és egészségügyi állapotát vetették össze – kimutatta, hogy nincs összefüggés a szívbetegségek és az olajban sütött ételek fogyasztása között, igaz, a vizsgált személyek mind kizárólag olívaolajat használtak a sütéshez.
Amikor a szívelégtelenségre és az elhízásra gondolunk, elsősorban a zsír és a koleszterin ugrik be, pedig sok betegség okozója a cukor, ami sok ételben-italban nagy koncentrátumban megtalálható. Napi egy dobozos üdítő elfogyasztása 20 százalékkal növelheti a szívroham esélyét még akkor is, ha a diétás változatot fogyasztja az ember. Egy 2012-es tanulmány eredménye szerint a napi életvitelszerű diétásüdítő-fogyasztás közelebb visz a stroke-hoz és a szívrohamhoz egyaránt, igaz, ennek a miértjére még nem jöttek rá a kutatók.
A korábban felsorolt összetevők – transzzsírsavak, cukor, só – kapcsán a gyorséttermi étkezés maga a megtestesült életveszély, hiszen az itt kapható ételekbe mindháromból jut bőséggel. A gyorséttermi menük már az első fogyasztásnál képesek akár 24 százalékkal szűkíteni az emberi szervezetben a vérszállító ereket.
Nemcsak a gyors ételnek, hanem általában a feldolgozott tartós élelmiszereknek is nagyon magas a sótartalmuk – mondja Thaik. Nem hagyhatjuk ki a felsorolásból az instant leveseket és a szójaszószt sem, de a sós szusi és a hétköznapi kenyér is bűnös a megnövekedett sóbevitelben.
