Vasárnap és hétfőn a solymászoktól a matyókig 13 hazai közösség és több külföldi vendég ad ízelítőt tudása legjavából a Skanzenben. Minden portán mozognak, zenélnek, énekelnek és kézműveskednek majd – tájékoztatta az MTI-t Kecskés Noémi, a néprajzi múzeum sajtóreferense.
A két nap során egyebek mellett megtekinthető a mendei hagyománynak számító pünkösdi templomdíszítés (melynek lényege, hogy zöld ágakkal, virággal, hímzett pillangókkal ékesítik Isten házát), és a bolyi húsvéthétfői Emmausz-járás (a szokás azt a bibliai történetet eleveníti meg, amikor a feltámadt Jézus megjelenik Emmausz felé tartó tanítványainak).
A családi kirándulásnak is ideális „skanzentúra” alkalmával a kicsik és nagyok a mezőtúriak portáján sorakozó fazekastermékeket ugyanúgy megcsodálhatják, mint a halasiak csipkevarrási tudományát, a mohaiak tikverőzőfilcálarc-készítési módját vagy épp a kalocsai asszonyok által tervezett hímzésmintákat. A matyók a bútorfestés gazdag motívumkincseit tárják a nagyközönség elé, a mohácsiaknál szabadtűzön rotyog majd a sokácbab, és a híres karcagi birkapörköltöt is megkóstolhatják az ínyencek.
Az idei fesztivál díszvendége India lesz. Európában most először lép fel Guru Sjama Csaran Pati tánccsoportja csaúmaszkos, autentikus, rituális táncaival. Az indiai udvarban az egzotikus ország kultúrájából kapnak ízelítőt a vendégek: lesz gyöngyösfejdísz-készítés, lótuszhajtogatás, mandala- és hennafestés, virágfüzér-összeállítás, miközben a lányok igazi hercegnővé válhatnak a szárikban.
A fellépők felidézik Dél-India klasszikus táncát, aki pedig megéhezik a forgatagban, kóstolgathat a hagyományos indiai ételekből: az agyagkemencében (tandúr) fűszeresen pácolt és nyárson sütött csirkemelldarabokból, a Himalája lábánál termő fenséges aromájú köménymagos rizsből vagy a helyszínen sütött, indiai hagymamaggal dúsított lepénykenyérből, a naanból, esetleg csemegézhet az indiai kókuszkockából.
A rendezvény fővédnöke Bogyay Katalin, Magyarország UNESCO-nagykövete, az UNESCO közgyűlésének elnöke.
