Több szabadnapban reménykedhetnek

A kínaiak csaknem fele nem kap ma fizetett szabadságot, a rendszer ugyanakkor az évtized végére változhat.

A kínaiak csaknem fele nem kap ma fizetett szabadságot, a rendszer ugyanakkor az évtized végére változhat. A kínai idegenforgalmi irodának az ország hét régiójára és 14 városára kiterjedő, a héten közzétett felméréséből kiderül: a kelet-ázsiai ország globális összehasonlításban sereghajtó a hivatalos szabadnapokat illetően.

Egy 2009-ben publikált, a Mercer tanácsadó vállalat által összeállított rangsor szerint a kínai lakosoknak hivatalosan évente mindössze 21 nap szabadság jár, melyből 10 nemzeti ünnep, miközben a listavezető Brazíliában például 41 napot élvezhetnek a munkavállalók.

A kínai idegenforgalmi iroda jelentése arra is rámutat: a fizetett szabadságot kapók fele nem dönthet szabadon arról, pontosan mikor hagyhatja ott átmenetileg munkáját. A rendszer több szempontból is hátrányos: az országszerte több munkaszüneti napot jelentő, hagyományos kínai ünnepnapokhoz kapcsolódó tavaszi és őszi „arany hetek” ideje alatt több száz millióan utaznak, ami jelentős forgalmi dugókat, baleseteket okoz.

A turistákkal zsúfolt városok és látványosságok élvezhetetlenné válnak, sokan így inkább szabadságuk alatt is az otthon maradás mellett döntenek. A szabadságok szakaszolása a félmilliárd főt jegyző kínai mikroblogokon is visszatérő téma, mutatván, hogy az társadalmi feszültség forrása is.

A helyzet a következő években jelentősen javulhat. A kínai kormány február elején a fizetett szabadságok rendszerének bevezetését és egységesítését szorgalmazta. A reform a vezetés gazdasági célkitűzéseit is segítené, a szabadnapok számának emelkedésével párhuzamosan fellendülő turizmus ugyanis a belső fogyasztás generálta gazdasági növekedés térnyerését segítené. A központi tervek szerint az évtized végére válhat egységessé a rendszer, amely az ország minden részére kiterjedne.