A biszfenol A (BpA) a legnagyobb mennyiségben előállított, műanyagok gyártásához használt vegyi anyag. Az Inserm kutatói kimutatták, hogy már a kis adag (kilogrammnyi testtömegenkénti napi 5 mikrogramm) biszfenol A-val kezelt patkánymetszőfogak is károsodhatnak.
Az American Journal of Pathology című szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerint a hatást a patkányoknál már a születést követő harminc napban kimutatták, így sikerült meghatározni a vegyülettel szembeni érzékenység időszakát.
Az elváltozásoknak számos közös tulajdonsága van az őrlő- és metszőfogak ásványianyag-hiányaként (MIH) nemrégiben részletesen ismertetett betegségével. Ez a betegség a 6 és 8 év közötti gyermekek mintegy 18 százalékát támadja meg, az érintett gyermekek fogai hiperérzékenyek lesznek a fájdalomra, és szuvasodnak.
Az egészséges ételek ugyan jót tesznek a szervezetünknek, de fogainkra akár roncsoló hatással is lehetnek. A nem reggeliző gyerekek fogai viszont lényegesen rosszabbak, mint reggeliző társaiké.
A rágás nem csupán az emésztésre, a fogazatra hat, hanem még az arcformát is tartósan megváltoztathatja, mindezen túl pedig jótékonyan hat a gondolkodásra.
Ezen fogak kialakulásának a szakasza (a születés utáni első évek) megfelel annak az időszaknak, amikor az egyén a legérzékenyebb a biszfenol A-ra az Inserm szerint. A patkányfogak harapásmintájában talált fehérjék elemzése kimutatta, hogy megnőtt a fogzománc kialakulásában kulcsszerepet játszó enamelin mennyisége, és felhalmozódott egy másik fehérjefajta, az albumin is, ami az ásványianyag-hiány jele.
„Amennyiben a BpA egyformán hat az emberre és a patkányra, ez a vegyület idézheti elő az őrlő- és metszőfogak ásványianyag-hiányát is” – vélte Sylvie Babajko, az Inserm kutatási igazgatója, a tanulmány társszerzője.
A fog tehát a biszfenol A-val kapcsolatos hormonrendszeri zavarok korai jelzésére is alkalmas, és segíthet kiszűrni az évekkel később megjelenő súlyosabb betegségeket. BpA-vegyületet tartalmaznak a műanyagok és gyanták. Olyan élelmiszer-ipari termékek előállításához is használják, mint a palackok és a cumisüvegek. A sörös dobozok és konzervek belső védőrétegében is megtalálható. Pénztári blokkok hőnyomtatásához is használják előhívóként.
Jelentős mennyiséget találtak már emberi vérben, vizeletben, magzatvízben és méhlepényben is. Nemrégiben végzett kutatások kimutatták, hogy ez az ipari vegyület káros hatással van kísérleti állatok szaporodására, fejlődésére és anyagcseréjére. Erős a gyanú, hogy ugyanilyen következményei lehetnek az ember esetében is – áll az Inserm közleményében.
Elővigyázatosságból 2011 januárja óta tilos a BpA-tartalmú cumisüvegek gyártása és forgalmazása az Európai Unióban. Franciaországban 2015 júliusától ezt a tilalmat valamennyi élelmiszertároló edényre kiterjesztik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!