A kérdés tisztázására a Nemzetközi Menopauza Társaság, az Európai Menopauza és Andropauza Társaság, a Nemzetközi Oszteoporózis Alapítvány, az Endokrinológiai Társaság, a Reprodukciós Orvostudomány Amerikai Társasága, az Észak-amerikai Menopauza Társaság és az Ázsia Csendes-óceáni térségének Menopauza Szövetsége vállalkozott – ismertette a MyHealthNewsDaily honlapon megjelent cikk.
Közleményükben leszögezik, hogy a hormonpótló terápia (HRT) a leghatékonyabb kezelés a menopauza tüneteinek – köztük a hőhullámok vagy alvási problémák – enyhítésére, ugyanakkor a terápia kockázatokkal jár, így alkalmazását minden esetben személyre szabottan kell megvizsgálni. Egy évtizeddel ezelőtt egy nagyszabású tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a kombinált (ösztrogént és progeszteront is tartalmazó) hormont szedő, menopauzán átesett nőknél mintegy 25 százalékkal nőtt a mellrák kockázata. Az eredmény olyan megdöbbentő volt, hogy a kutatást azonnal berekesztették, az orvosok pedig változtattak a HRT alkalmazásán.
A közös közlemény megállapítja, hogy miközben a terápia kockázatokkal jár, a hatvan év alatti és a kevesebb mint tíz éve a menopauzán átesett nőknél mégis több a haszna, mint amennyi a rizikója. A megemelkedett mellrákkockázat egyébként úgy tűnik, hogy megszűnik a kezelés befejezése után pár évvel. „A HRT-kezeléssel kapcsolatos döntést egy-egy adott nő esetében az orvosával való konzultáció után lehet meghozni. A kezelés megfelelő alkalmazása számottevően több haszonnal jár, mint amennyi ártalmat okozhat” – jelentette ki Tobie de Villiers, a közleményt jegyző Nemzetközi Menopauza-társaság elnöke.
Az orvosok a hormonpótló terápia alacsony dózisát javasolják azon nők esetében, akiknél a menopauza tünetei a vagina szárazságában, illetve a nemi érintkezés közben tapasztalt fájdalomban merülnek ki. Egyáltalán nem javasolják viszont olyan nőknél, akiknek mellrákja volt. A washingtoni Nemzeti Egészségügyi Intézet állásfoglalása szerint a HRT-kezelés mellett döntő nőknek a lehető legrövidebb ideig, a lehető legalacsonyabb dózisban kell a terápiában részesülniük, és félévente ellenőrizni kell, hogy szükség van-e még a kezelés folytatására.
