A Cambridge-i Egyetem kutatói annak nyomán fogalmazták meg állításukat, hogy Cipruson egy 12. századi erőd latrináját vizsgálgatták. Az erődöt még I. (Oroszlánszívű) Richard építtette 1191-ben, amikor elfoglalta Ciprust a harmadik nagy keresztes hadjárat idején.
A kutatók az ürülékleletek alapján arra jutottak, hogy a lovagok – és persze csatlósaik, szolgálóik – életét igencsak megkeserítették a bélrendszerükben tanyázó paraziták. A tudósoknak az orsógiliszta és az ostorgiliszta jelenlétét sikerült kimutatniuk. Mindez erősíti, hogy a tisztálkodás igen sok kívánnivalót hagyhatott maga után a korszakban, és azt a feltételezést is, hogy magas lehetett a halálozási arány a keresztesek között alultápláltság és fertőző betegségek miatt. Az emésztőrendszer két említett élősködője ugyanis szájon át kerül a szervezetbe, ahol aztán elorozza a tápanyagokat a gazdaszervezettől.
Ez kiéheztetéses várostromok idején tizedelhette meg igazán a védőket, amikor amúgy sem jutottak megfelelő táplálékhoz, de a hosszú és viszontagságos zarándokutak vagy expedíciók során sem volt kielégítő a táplálkozás, és az élősködők tovább gyengítették az amúgy is legyengült szervezetűeket.
A bélférgekről a Saranda Kolones kastély latrináinak feltárása szolgált bizonyítékokkal a brit kutatóknak. Az erődöt csak 1222-ig lakták, egy földrengés miatt elhagyták, és sohasem építették újra, így a leletek biztosra vehetően nem későbbiek.
