Épp az ilyen és ehhez hasonló balesetek elkerülése érdekében született meg a fürdőszövetség kezdeményezése nyomán az a döntés, hogy szeptembertől csak OKJ-s tanfolyam elvégzése után lehet fürdőgépészi munkakört ellátni – közölte Vancsura Miklós.
Mint elmondta, a magyarországi fürdőkben igen ritkák a vegyi balesetek, mert szigorú szabványok vonatkoznak a fertőtlenítéshez használt vegyszerek tárolására és használatára, illetve rendszeresen ellenőrzik azok betartását. Tavaly csupán egy olyan baleset történt, amikor klórgáz került egy fürdő levegőjébe – tette hozzá.
A magyarországi fürdőkben két eljárás terjedt el. Az egyik, amikor a reakcióba lépő vegyszerek használatával állítják elő a fertőtlenítőszert. A másik, amikor elektrolízis nyomán folyékony formában juttatják a vízbe a klórt. Ez utóbbi biztonságosabb, mert kizárja a gázképződést – magyarázta az ügyvezető elnök. Ugyanakkor az Európai Unió és a nemzetközi szervezetek arra törekednek, hogy a klórt mint fertőtlenítő anyagot egyre inkább kiszorítsák a fürdőkből – jegyezte meg.
A vegyszerek helyett úgynevezett ultraszűrőket használnak, amelyek a baktériumokat és a vírusokat ki tudják szűrni a vízből. Ez a klór okozta mellékhatásokat, például a szemek bevörösödését is kiküszöböli. Magyarországon Sárváron helyeztek üzembe először ultraszűrős fertőtlenítési technológiával működő fürdőt – mondta Vancsura Miklós.