A Cambridge-i Egyetem és a hollandiai Erasmus Egyetem kutatói gazdasági modellezéssel számolták ki azt, milyen következménnyel járhat a Kelet-szibériai-tenger alatt az olvadó permafrosztból (állandóan fagyott talajból) 50 gigatonna metán kiszabadulása. Megvizsgálták azt a forgatókönyvet, hogy a globális hőmérséklet-növekedés jelenlegi mértéke mellett mekkora metánmennyiség szabadul fel egy évtized alatt, és megnézték azt is, mi történik, ha kisebb mennyiségű szabadul fel, illetve ha lassabban szabadul fel a metán az örök fagy birodalmából.
„Az északi-sarki olvadás globális hatása egy időzített gazdasági bomba” – hangoztatta Gail Whiteman, a tanulmány szerzője, az Erasmus Egyetem professzora.
A klímaváltozás mérséklésére irányuló hatékony intézkedések hiányában a modell azzal számol, hogy átlagosan mintegy 60 ezer milliárd dollárral fognak növekedni a globális klímaváltozás hatásaival kapcsolatos kiadások – mondta Chris Hope, a Cambridge-i Egyetem oktatója. Ez az összeg megközelíti a globális GDP értékét, amely tavaly mintegy 70 ezer milliárd dollár volt.
A költség magasabb lehet, ha más tényezőket, mint például az óceánok savasodását is beleszámolták a kutatók, vagy alacsonyabb – 37 ezer milliárd dollár –, ha közben történnének lépések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
A kiadások mintegy 80 százalékának terhét valószínűleg a fejlődő országok fogják viselni az egyre szélsőségesebbé váló időjárás, az áradások, a szárazságok és lakóik rosszabb egészségi állapota miatt, mivel az északi-sarki olvadás hatással van a globális klímaváltozásra.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!