A cserkészetről elképzelt mesebeli világ él és virágzik. Jól bizonyítja mindezt a Nemzeti Nagytábor, amely a magyar cserkészet modern kori történetének legnagyobb és talán legfontosabb rendezvénye.
Több mint háromezren foglalták el az ócsai Ludovika Kiképzőtábort, hogy egy hetet töltsenek el közösen. Ahogy belecsöppentünk a tábor világába, hamar kiderült, több ez egy mesebeli világnál. Az őrsökre és altáborokra épülő táborban a sátrakat hamar felhúzták. Az erdő mélyén egy pesti kissrác éppen egy faágat kezd el faragni, mint mondja, íjat készít belőle, ha sikerül, ha nem, akkor megteszi az lándzsának is.
A kalandok keresése, a kihívások megoldása, a bajtársiasság és a tisztelet mellett még egy alapvető vonása van a cserkészvilágnak. A hazaszeretet olyan értékmérő, amely talán mindegyik cserkésztörvény felett áll. Biszinger Róbert, a nagyszőllősi őrsvezető szerint sokszor csodálkoznak azon, ha azt mondják, hogy ők ugyan Ukrajnából származnak, de beszélnek magyarul. Robi elmondta, itt a táborban jól eső érzés tölti el őket, mivel szem előtt tartják őket mint kárpátaljaiakat. Mindez büszkeséggel tölti el az őrs tagjait is, akikkel összegyűjtöttük a cserkészet 10 törvényét.
Buday Barnabás az MNO-n korábban megjelent interjújában elmondta, nem csak megduplázni szeretnék a jelenlegi nyolcezres taglétszámot, hiszen reményeik szerint elérhetik az 50 ezres számot is, jó úton haladnak efelé. Juhász Veronika felvidéki cserkész az MNO-nak elmondta, a magyar cserkészek a nemzetközi táborokban is kitűnnek, nemcsak egyenruhájuk, hanem fegyelmezettségük miatt is.
A magyarok először a második, 1920-as világtalálkozón vettek részt. Szereplésük nagy sikert hozott, a harmadik helyen végeztek a nemzetek rangsorában. Az 1929-es dzsemborin már a dobogó legfelső fokára állhatott fel a közel ezerfős magyar csapat vezetője. Ezek az eredmények nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az 1931-es konferencián az amerikai, a csehszlovák, a holland és ausztrál rendezés helyett a magyart választották ki. Az 1933-as cserkész világdzsembori szimbóluma a fehér szarvas volt, amelyről a gödöllői búcsúbeszédében így vélekedett Lord Baden-Powell of Gilwell, a cserkészet atyja:
„Mindegyiktek hordja a magyar fehér csodaszarvas jelvényét. Kívánságom, hogy őrizzétek e jelet és emlékezzetek arra, mikor elmentek innen: az ősmagyarok követték a csodaszarvast, s ez a boldogság ösvényére vezette őket. A fehér szarvast a cserkészjellem szimbólumának tekinthetjük. Ez vezet benneteket szembenézni új kalandokkal, melyekre a cserkészet céljainak követése közben akadtok.”
A magyar cserkészek elődeinek sorában olyan nagy személyiségeket találunk, mint például Teleki Pál vagy Sík Sándor. Hiszem, hogy az elődök által letett eredményekre alapozva sikerre vehetik álmaikat az utódok.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!