„Országunk helyzetét az fogja meghatározni holnap, hogy vannak a gyermekek ma” – olvasható az UNICEF Magyar Bizottság 2013. évi kutatási jelentésének összegzésében. Ez kétségkívül így van.
Rengeteget hallunk arról, hogy milyen borzalmakat kell átélniük a háború, erőszak, betegség, szegénység sújtotta övezetekben élő gyermekeknek. Gondoljunk csak arra a pár nappal ezelőtti borzasztó hírre, miszerint egy nyolcéves kislány belehalt a nászéjszakába.
Az UNICEF kezdeményezésére szeptember 20-án tartjuk a gyermekek világnapját. A fejlődő országok gyermekeinek támogatására e napon felhívást intéznek a világ országaihoz annak érdekében, hogy támogassák és védelmezzék a gyermekek 1959. évi ENSZ-deklarációban megfogalmazott jogait.
(Forrás: jelesnapok.oszk.hu)
Vagy eszünkbe juthat az a könnyfakasztó történet, amiről az mno.hu is beszámolt: hatéves lányát kellett férjhez adnia egy afganisztáni férfinak, hogy így váltsa ki adósságát. Vannak országok, például Egyiptom, ahol minden hetedik lányt 15 éves koráig férjhez ad a családja némi pénzért.
És ezeknél a történéseknél van még sokkolóbb is: még mindig öt másodpercenként meghal egy gyermek a világon. Egymillió babának a születése napja egyben halála napja is, az öt éven aluliak haláláért az esetek 45 százalékában az alultápláltság a felelős – olvasható az UNICEF jelentésében. A leggyakoribb halálokok továbbra is a tüdőgyulladás (17 százalék), a koraszülés következtében fellépő szövődmények (15 százalék), a születés közben bekövetkező komplikációk (10 százalék), a hasmenéses megbetegedések (9 százalék) és a malária (7 százalék). Ezek hátborzongató és elfogadhatatlan tények.
És mi a helyzet a fejlett országok gyerekeivel? Ők hogy élnek? Boldogok? Hogy értékelik saját helyzetüket? – ezekre a kérdésekre ad választ az UNICEF 2013. évi kutatási jelentése, amely a világ 29 leggazdagabb országában élő gyermekek helyzetét vázolja fel. A tanulmány szerint a 2000-es évek első évtizede valamennyi vizsgált országban javulást hozott a gyermekek életében. A jelentés talán legérdekesebb eleme, hogy megdőlt az a közkeletű vélekedés, mely szerint a gazdag országokban jobb a gyerekeknek, míg a szegényebbekben rosszabb. Románia a legrosszabbul teljesítő országok között van a jelentés szerint, de közvetlenül előtte az USA található, amely viszont a világ egyik leggazdagabb országa.
A jelentés tanulsága szerint Hollandiában a legjobb gyereknek lenni, ezt követi Norvégia, majd Izland. A kutatás szerint a fejlett országok közül a legrosszabb Romániában élni gyerekként.
Hazánk a középmezőnyben végzett: a 29 ország közül a 20. helyen, maga mögé utasítva Lengyelországot, Szlovákiát és Romániát. Magyarország kifejezetten jól teljesít olyan kérdésekben, mint a beiskolázottság és az immunizáció (fertőző betegségekkel szembeni immunissá tétel, védőoltás). Érdekes, hogy Magyarország világelső a védőoltások viszonylatában – nálunk a legmagasabb a védőoltásban részesülő gyermekek aránya –, de sajnos a koraszülések száma is nálunk a legmagasabb.
A felmérés során górcső alá vették a gyerekek saját szubjektív érzéseit is, vagyis azt, hogy ők maguk mennyire érzik magukat elégedettnek. A kapott adatokat összevetve az látható, hogy a gyermekek rangsora az esetek több mint felében megegyezik az objektív listával. A legszembetűnőbb különbség a görög, spanyol és olasz gyerekek véleménye, akik sokkal elégedettebbek életükkel, mint az várható lenne a száraz adatok szerint. Természetesen vannak olyanok, akik rosszabbul látják helyzetüket a valóságosnál: ebbe a csoportba tartoznak a magyar gyerekek, akik hat hellyel elégedetlenebbek a valósággal, mint az az objektív adatok szerint elvárható lenne.
A felmérés szerint a védőoltások mellett kiemelkedő helyet értünk el a szülőkkel szembeni bizalom területén is: a magyar gyerekek 90 százaléka szerint gond nélkül fordulhat édesanyjához. Ez az arány az édesapákhoz való fordulás esetében 76,4 százalék (a gyermekek minden országban – átlagosan 16 százalékkal – nehezebbnek találják az édesapával való bizalmi viszony kialakítását). Érdekes, hogy míg a gyerekek saját szüleikben megbíznak, addig kortársaikat csak 60 százalékuk tartja kedvesnek és segítőkésznek.
