A Brit Birodalom erejét demonstrálni hivatott Queen-hajók gondolata a múlt század húszas éveiben született meg. A Cunard hajózási vállalatnál 1934-re készült el az első hajó, a minden kényelemmel ellátott Queen Mary. A sorban második Queen Elizabeth VI. György király feleségének a nevét kapta, s 1938. szeptember 27-én bocsátották vízre a skóciai Clydebank hajógyárában, a hagyományos pezsgőspalackot maga a királyné csapta a hajó oldalának.
A 314 méter hosszú, 36 méter széles és 83 673 bruttóregisztertonna vízkiszorítású Queen Elizabeth (QE) a világ legnagyobb hajója volt és több mint fél évszázadig az is maradt. 15 fedélzetén 2285 utas és 1296 főnyi személyzet részére volt hely, a 200 ezer lóerős turbinák 28,5 csomós (óránként 53 kilométeres) maximális sebességet tettek lehetővé.
A hajó szolgálatba állítását 1940-re tűzték ki, de erre a második világháború miatt már nem került sor. A még mindig nem teljesen kész QE sorsáról viták kezdődtek: felmerült, hogy szétszerelik, hogy eladják az Egyesült Államoknak, az Admiralitás egy időben komolyan fontolgatta, hogy repülőgép-hordozóként hasznosítsák. Végül úgy döntöttek, csapatszállító hajó lesz belőle, ezért útja szürkére festve, teljes titokban New Yorkba vezetett, ahol a célnak megfelelően alakították át (a munkálatokra a német légitámadások és a szabotázsveszély miatt nem kerülhetett sor Skóciában). A QE New Yorkba érve 1940-ben testvérhajója, a Queen Mary és a francia Normandie mellett vetett horgonyt, ez volt az egyetlen alkalom, hogy a világ három legnagyobb hajóját együtt lehetett látni.
Az óriáshajó előbb Ausztráliából, majd az Egyesült Államok hadba lépése után Amerikából vitt katonákat az európai hadszínterekre, egy fordulóban ötezren, majd később már tizenötezren szorongtak fedélzetein, ráadásul úgy, hogy a mentőcsónakokban csak nyolcezer ember fért volna el. A QE nagy sebessége révén ki tudta játszani a német tengeralattjárókat, emiatt végül csak „szürke szellemként” emlegették. A háború végéig 800 ezer mérföldet tett meg és 800 ezer katonát szállított.
A Queen Elizabeth 1946-os „leszerelése” után hetente ingázott Southampton és New York között a brit polgári hajózás szimbólumaként, hírességekkel a fedélzetén. Üzemeltetése az ötvenes évek végétől a repülőgépek konkurenciája miatt veszteségessé vált, megesett, hogy az 1200 főnyi személyzet csak 200 utas kényelméről gondoskodott. A Cunard cég fontolgatta, hogy a Karib-tengeri szigetvilágban hasznosítsák tovább, de az óriáshajó hatalmas tömege és mély merülése miatt sok turistaparadicsomnak számító sziget kikötőjébe nem tudott volna behajózni és szó szerint nem fért be a Panama-csatornába sem. A vállalat ezért 1967-ben egy amerikai üzletemberekből álló konzorciumnak adta el, helyére valamivel kisebb testvére, a Queen Elizabeth 2 lépett.
A Queen Elizabeth 1967. november 5-én indult 516., egyben utolsó útjára, amelynek végén egy floridai kikötőben horgonyozták le. Itt hotellé és turistaattrakcióvá alakították át, de továbbra is csak vitte a pénzt, így rövid idő múlva bezárták. 1970-ben egy hongkongi üzletember vette meg, aki úszó egyetemet akart benne létrehozni. A terv azonban szó szerint füstbe ment: az átépítésre váró Queen Elizabeth (illetve akkor már Seawise University) 1972. január 9-én Hongkongban gyújtogatás áldozata lett. Az egyszerre öt helyen fellobbanó lángok szétolvasztották a szerkezetet, amely a hatalmas mennyiségű tűzoltóvíz miatt elsüllyedt. (Sokan biztosítási csalásra gyanakodtak, mert a tulajdonos három és fél millió dollárért vette a hajót, de a katasztrófa után nyolcmilliót kasszírozott.) A kiemelt maradványokat már csak ócskavasként tudták hasznosítani, de a QE ezt megelőzően még egyszer a reflektorfénybe került: Az aranypisztolyos férfi című 1974-es James Bond-filmben roncsa szolgált a brit titkosszolgálat hongkongi főhadiszállásaként.
Utódját, a Queen Elizabeth 2-t 1967-ben bocsátották vízre, az ünnepélyes alkalmon II. Erzsébet királynő ugyanazt az aranyollót használta, amelyet anyja 1938-ban. A hajót, amely Mike Oldfield brit rockzenészt egy teljes album megírására ihlette, 2008-ban vonták ki a szolgálatból, jelenleg egy dubaji kikötőben rostokol arra várva, hogy úszó szállodaként hasznosítsák. A Cunard vállalat 2010-ben állította szolgálatba az új Queen Elizabethet, amelynek fedélzetén 2092 utas élvezheti luxuskörülmények között a föld körüli utakat.
