A befolyásos, szókimondásáról ismert és az állami médiánál liberálisabb újság írásában egy vízügyi szakértőt idéz, aki szerint az elmúlt évtizedekben csak a talajvíz szennyezettsége több mint 200 „rákos falu” kialakulásához vezetett az országban. Az elnevezés többnyire ipari központok, gyárak mellett fekvő településeket takar, amelyek lakói körében a létesítmények károsanyag-kibocsátása következtében a nemzeti átlagnál jelentősen magasabb a rákos megbetegedések aránya.
A jelenség létezését – hosszú évek hallgatása után – idén február közepén ismerte el hivatalosan is a kínai vezetés, mondván, azok kialakulásához több évtized kontrollálatlan környezetszennyezése vezetett. A környezetvédelmi minisztérium akkor konkrét településeket felsoroló listát is közzétett, összesen 30-32 ilyen települést nevezve meg Kínában. A minisztérium ugyanakkor – hangzott el már akkor is a kritika – túlságosan óvatosan járt el a becslésekkel, a valóságban harmincnál jóval több, akár több száz ilyen falu is lehet az országban.
A Cajcsingnak nyilatkozó Vang Hao, a kínai vízkészletekért és vízenergiai kutatásokért felelős országos intézet vezetője az első, aki szakértőként megerősíti ezeket a találgatásokat. Vang rámutatott: a legutóbbi adatok szerint az intézet által figyelemmel kísért vízi bázisok 55 százaléka szenved ma valamilyen fokú szennyezettségtől, komoly mértékben emelve a rákos megbetegedések kialakulásának esélyét. Mindenekelőtt a keleti Csöcsiang, Fucsien, a középkínai Hopej, Hunan és Csianghszi, valamint a déli Jünnan tartományok érintettek – sorolta a tudós.
A rákos falvak témáját évek óta kutató Teng Fej hongkongi újságíró arra emlékeztetett, hogy még a hivatalos becslések szerint is mintegy 18 ezer olyan vegyi üzem van, amely szennyező hatással van a talajvízre, vagy hozzájárult a rákos megbetegedések számának növekedéséhez. Teng négy évvel ezelőtt 250 körülire becsülte az érintett települések számát, ám mint maga fogalmazott, „ez is csupán konzervatív találgatás”.
