(Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)
Itt fontos megjegyezni, hogy sajnos vannak, akik nagyon sok tejterméket fogyasztanak, mégis csontritkulásban szenvednek, ilyenkor valamilyen felszívódási betegség állhat a háttérben, orvoshoz kell fordulni.
„Az ember végleges csonttömege 24 éves korra alakul ki, addig el kell érni, hogy a csontok a lehető legnagyobb szilárdságúak legyenek, így a megelőzés már gyermekkorban elkezdődik” – magyarázta a reumatológus. Nagyon fontos a kalciumban gazdag, változatos étrend (tejtermékek, mák, olajos magvak), illetve a kalcium beépülése szempontjából az aktív testmozgás is elkerülhetetlen.
Az mno.hu-n is rengeteget cikkeztünk arról, hogy mennyire fontos a D-vitamin: akár három évvel is nőhetne az átlagéletkor, 7-10 százalékkal csökkenne a halandóság és 35 százalékkal a rákos megbetegedések, ha megszüntetnénk a D-vitamin-hiányt. Komoly veszélyforrás: a magyarok több mint kétharmada szenved D-vitamin-hiányban tél végére. (Erről bővebben itt olvashat.) Na de kell-e szednünk, vagy elég az, amit a napfény és a kiegyensúlyozott táplálkozás segítségével elő tudunk állítani? A főorvos szerint ez sok mindentől függ. Többek között attól, hogyan táplálkozunk, mennyit mozgunk. Célszerű meghatározni a vérben a D-vitamin-szintet: ez átlagosan 50-70 százalékkal alacsonyabb, mint amilyennek lennie kellene. A belgyógyász szerint a D-vitamint nem lehet vakon túladagolni, ha 2-3 naponta 1000 nemzetközi egységnyi D-vitamint szedünk, abból nem lehet gond.
A betegség gyanúja esetén reumatológushoz vagy nőgyógyászhoz (menopauza környékén) kell fordulni. Ha már volt törés, akkor elengedhetetlen, hogy az ortopédorvos és a traumatológus vizsgálatra küldje a beteget. A betegség ugyan gyógyíthatatlan, de eredményesen lehet kezelni, akár a páciens élete végéig tartó gyógyszerszedéssel. Dr. Kovács Ferenc szerint kétévente fontos mérni a betegeknél a csontritkulást, illetve annak mértékét; ez kiváló visszajelzés ugyanis arra, hogy halad a kezelés. „Az ellenőrző mérések esedékessége függ az állapot súlyosságától: a negatívak (egészségesek) háromévente, az enyhe csontvesztésben szenvedők kétévente, míg a súlyosabb betegek évente ellenőrizendők csontritkulásméréssel, illetve laborvizsgálattal egyaránt” – emelte ki a reumatológus.
