Néma járvány. Néma, mert látszólag egészséges embereknél is jelentkezhet tünetmentesen. Járvány, mivel csak Magyarországon közel egymillióan szenvednek a betegségben. „A csontritkulás igen veszélyes, mivel csonttöréssel járhat, és ha már egyszer volt valakinek törése, exponenciálisan nő a rizikó egy későbbi törésre” – mondta el az mno.hu-nak dr. Kovács Ferenc reumatológus. A szakorvos szerint a legnagyobb veszélyben azok vannak, akiknek combnyaktörést kellett elszenvedniük, ugyanis 25 százalékuk a törés utáni egy éven belül meghal, míg 30 százalékuk élete végéig ápolásra szorul. A számok megdöbbentőek. Október 20-a csontritkulás, latin szóval az osteoporosis napja.
„Legnagyobb veszélyben a nők vannak, a betegségben szenvedők kétharmada ugyanis a szebbik nem képviselői, ők hajlamosabbak a csontrikulásra” – fejtette ki a főorvos. Különösen azoknál a nőknél alakul ki nagyobb eséllyel, akik vékony testalkatúak, akiknél az átlagosnál később jelentkezik a menstruáció, illetve akik nem szültek. A betegség rizikótényezői közé szokták sorolni továbbá a mozgásszegény életmódot, a pajzsmirigy-túlműködést, az egyes típusú cukorbetegséget, a dohányzást, a felszívódási zavart, a D-vitamin-hiányt, bizonyos gyógyszerek (például vérhígítók, epilepszia ellenes szerek, szteroidok) tartós és folyamatos szedését.
D-vitamin:
Viszonylag kevés természetes élelmiszerben fordul elő nagyobb mennyiségben, a magyarosnak tekintett táplálkozásból mindössze 80-100 nemzetközi egységnyihez juthatunk hozzá naponta (ez egészségesek esetében csupán fele az ajánlott bevitelnek, idősek és várandósok esetén mindössze negyede). A hiányállapot leküzdése miatt nagy jövő állhat a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek előtt.
Az olajos magvak, a mák és a tejtermékek amelyek tartalmaznak D-vitamint.
Kalcium:
A tehéntej körülbelül 114-120 mg/100 g kalciumot tartalmaz, a sajtok 400-850 mg/100 g-ot, a savó eltávolítása miatt kisebb kalciumtartalmú túró 90 mg/100 g-ot. A tejtermékek kalcium-foszfor aránya is megfelelő: a tejnél 1,7, a sajtoknál 1,5-1,6. A savanyított tejtermékekből a tejsav hatása következtében még jobban szívódik fel a kalcium. Egyéb táplálékfélék közül viszonylag nagy mennyiségű kalciumot tartalmaznak az olajos magvak, a száraz hüvelyesek, a szója, bár annak a fitáttartalma rontja a felszívódást. A zöldségek közül jó kalciumforrás a brokkoli és a kelkáposzta. A paraj és a sóska a nagy kalciumtartalma ellenére a felszívódást gátló oxaláttartalom miatt nem tekinthető jó kalciumforrásnak.
(Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)
Itt fontos megjegyezni, hogy sajnos vannak, akik nagyon sok tejterméket fogyasztanak, mégis csontritkulásban szenvednek, ilyenkor valamilyen felszívódási betegség állhat a háttérben, orvoshoz kell fordulni.
„Az ember végleges csonttömege 24 éves korra alakul ki, addig el kell érni, hogy a csontok a lehető legnagyobb szilárdságúak legyenek, így a megelőzés már gyermekkorban elkezdődik” – magyarázta a reumatológus. Nagyon fontos a kalciumban gazdag, változatos étrend (tejtermékek, mák, olajos magvak), illetve a kalcium beépülése szempontjából az aktív testmozgás is elkerülhetetlen.
Az mno.hu-n is rengeteget cikkeztünk arról, hogy mennyire fontos a D-vitamin: akár három évvel is nőhetne az átlagéletkor, 7-10 százalékkal csökkenne a halandóság és 35 százalékkal a rákos megbetegedések, ha megszüntetnénk a D-vitamin-hiányt. Komoly veszélyforrás: a magyarok több mint kétharmada szenved D-vitamin-hiányban tél végére. (Erről bővebben itt olvashat.) Na de kell-e szednünk, vagy elég az, amit a napfény és a kiegyensúlyozott táplálkozás segítségével elő tudunk állítani? A főorvos szerint ez sok mindentől függ. Többek között attól, hogyan táplálkozunk, mennyit mozgunk. Célszerű meghatározni a vérben a D-vitamin-szintet: ez átlagosan 50-70 százalékkal alacsonyabb, mint amilyennek lennie kellene. A belgyógyász szerint a D-vitamint nem lehet vakon túladagolni, ha 2-3 naponta 1000 nemzetközi egységnyi D-vitamint szedünk, abból nem lehet gond.
A betegség gyanúja esetén reumatológushoz vagy nőgyógyászhoz (menopauza környékén) kell fordulni. Ha már volt törés, akkor elengedhetetlen, hogy az ortopédorvos és a traumatológus vizsgálatra küldje a beteget. A betegség ugyan gyógyíthatatlan, de eredményesen lehet kezelni, akár a páciens élete végéig tartó gyógyszerszedéssel. Dr. Kovács Ferenc szerint kétévente fontos mérni a betegeknél a csontritkulást, illetve annak mértékét; ez kiváló visszajelzés ugyanis arra, hogy halad a kezelés. „Az ellenőrző mérések esedékessége függ az állapot súlyosságától: a negatívak (egészségesek) háromévente, az enyhe csontvesztésben szenvedők kétévente, míg a súlyosabb betegek évente ellenőrizendők csontritkulásméréssel, illetve laborvizsgálattal egyaránt” – emelte ki a reumatológus.
D-vitamin
A zsírban oldódó, hormonhatású D-vitamin akkor képződik, amikor bőrünket UV-B sugarak érik. Alapvető feladata a vér kalcium- és foszforszintjének szabályozása, az egészséges csontok és fogazat szabályozása. Hiánya a csontok ásványi anyag tartalmát csökkenti, ezért könnyebben törhetnek, deformitások, csontritkulás és angolkór alakulhat ki.
Napi legalább 10 perces szabadban tartózkodás (fedetlen fejjel és karral) ellátja a szervezetünket kellő D-vitamin-mennyiséggel, ám október végétől, november elejétől tavaszig bőrünk nem jut elegendő UV-B sugárzáshoz, ezért D-vitamin-pótlásra van szükség. Mivel a szervezet D-vitamin-előállító képessége a korral csökken, ezért időseknél a pótlás különösen fontos.
Az ajánlott napi beviteli mennyiség 200 nemzetközi egység, ami 5 mikrogrammnak felel meg. Terhes nők és idősek esetében az ajánlott bevitel 400 nemzetközi egység.
Kalcium
A kalcium a szervezet egyik legfontosabb makroeleme. Sokrétű élettani szerepe van, többek között részt vesz a sejtfolyamatok szabályozásában, a sejten belüli információátvitelben, a hormonképződésben, az izom- és idegingerlékenység folyamatában, a véralvadásban.
Ajánlott kalciummennyiség naponta: gyermekek 800, serdülők 1000, felnőttek 800, 60 év felettiek 1000, terhesség, szoptatás idején 1200 mikrogramm.
(Források: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége)
