A Sarki út elnevezésű expedíció, amelynek keretében Sébastien Roubinet és Vincent Berthet keletről nyugati irányba tartva szelte volna át a Jeges-tengert az alaszkai partok és a Spitzbergák között sítalpas légpárnákkal, árboccal és két vitorlával felszerelt katamaránján, valamint Charles Hendrich útja, aki evezve kelt volna át az Északnyugati-átjárón, egyaránt meghiúsult: a jégtáblák közé rekedve fel kellett hagyniuk céljukkal.
A harmadik és legnagyobb, a Tara Océans Polar Circle nevű vállalkozás keretében hét hónap alatt járták volna be segítség nélkül a Tara nevű kétárbocossal – tudományos kutatásokat végezve – a Jeges-tengert a szibériai Északkeleti- és a kanadai Északnyugati-átjárón át, amelyek a nyári jégmező olvadása következtében általában járhatóak. A Tarának azonban egy kanadai jégtörő segítségét kellett igénybe vennie, hogy kiszabaduljon a 95 százalékban ismét befagyott Északnyugati-átjáróból, hogy folytathassa útját Grönland felé.
Anélkül, hogy lényegesen ellentmondana a nyári jégmező 1981 óta tapasztalt gyorsuló olvadása tendenciájának, az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szeptember közepén műholdak segítségével megállapította, hogy a jégmező felülete 5,10 millió négyzetkilométer volt az előző évi 3,41 millió négyzetkilométerrel szemben. Utóbbi rekordmértékű olvadásnak számított a mérésék kezdete óta.
Egyes klímaszakértők tavaly a nyári jégmező rövid időn belüli teljes elolvadását jelezték előre, aminek következtében a Jeges-tengeren hat hónapra szabaddá válna az út az Európa és Ázsia között közlekedő tartályhajók és más konténerszállító hajók számára.
Az oroszországi Északkeleti- vagy a kanadai Északnyugati-átjárón át az Európa–Ázsia távolság átlagosan 40 százalékkal rövidebb, mint a Szuezi- és a Panama-csatornán átvezető hagyományos útvonalak. Ezáltal a nemzetközi tengeri szállító cégek jelentős időt és üzemanyagot takaríthatnának meg.
Nem osztja ezt a véleményt Frédéric Lasserre, a québeci Laval Egyetem geológiai tanszékének tanára. A Revue Européenne de Geographie című szakfolyóiratban 2011-ben megjelent tanulmányában arról írt, hogy a tengeri szállítók többsége kevés érdeklődést tanúsít az új útvonalak iránt. A kutató 150 nemzetközi tengeri szállítócég körében végzett felmérést, és két fontos nehézségre hívta fel a figyelmet.
Először is hatalmas beruházást igényelne, hogy a jégmezők között hajózni képes járműveket építsenek. Másrészt viszont ott vannak az ismeretlen éghajlati tényezők, amelyek az előre nem látható „évszakos és esetleges változékonyságok miatt” – akárcsak idén – lezárhatják az orosz és a kanadai átjárót. Emiatt viszont jelentősen késnének a szállítmányok, a jégtörők igénybevétele is alaposan megnövelné a költségeket. A kutató elismerte ugyanakkor, hogy a jégmező olvadásának köszönhetően a helyi szállítás mind az orosz, mind a kanadai útvonalon jelentősen megnőtt az elmúlt években.
