A magyarok idegennyelv-tudása közismerten a legalacsonyabbak közé tartozik az Európai Unióban, és ez több szempontból is súlyos versenyhátrányt jelent hazánk számára: egyrészt a legértékesebb, nemzetközi viszonylatban jelentős technológiával és tudással rendelkező nemzetközi vállalatok számára megnehezíti a megfelelő munkaerő toborzását és kiválasztását, akadályozza a tudás átvételét, másrészt a hazai tulajdonú vállalatok nemzetközi mozgásterét is beszűkíti az idegennyelv-ismeret hiánya.
Az Eurobarométer 2012-ben végzett kutatása szerint Magyarországon a megelőző, 2005-ben végzett felméréshez képest 7 százalékponttal, 35%-ra csökkent a saját bevallásuk szerint idegen nyelven megszólalni képesek aránya, miközben a szomszédos Ausztriában ez az arány 16% százalékpontos emelkedéssel 78%, Szlovákiában 17 százalékpontos csökkenéssel 80%, Csehországban pedig 49%. Az EJMSZ ezért felhívja mind a döntéshozók, mind a szülők, mind pedig a diákok figyelmét arra, hogy a szakma alapos ismerete csak idegennyelv-ismerettel együtt jelent piacképes tudást. A szövetség tapasztalatai szerint bár az angol nyelvtudás biztos alapot ad, Magyarország legfontosabb kereskedelmi és befektetői partnere Németország, így a német nyelv elsajátítása is komoly előnyt jelenthet.
„Legalább középfokú angol, esetleg német nyelvismeret nélkül egyszerűen komolytalan a diploma. A tudományban és a technológiában egymásra épülnek a világ kutatóinak, természettudósainak és mérnökeinek az eredményei, ezért szinte kizárt, hogy nyelvtudás nélkül nemzetközi léptékkel mérhető eredményt lehessen felmutatni, vagy egy nemzetközi szinten jegyzett vállalatnál karriert lehessen befutni” – fogalmazott dr. Palkovics László, az EJMSZ elnöke, egyetemi oktató, akadémikus.
„Nyelvtudás nélkül nehezebb elhelyezkedni, és ha sikerül is, csak alacsonyabb jövedelemmel lehet számolni, és jobban ki van téve a munkavállaló a munkaerő-piaci hullámzásoknak. Gyakorló nagyvállalati vezetőként csak azt tudom mondani: nem lehet előrejutni nyelvtudás nélkül” – nyilatkozta Jakab Roland, az EJMSZ alelnöke, az Ericsson Magyarország vezérigazgató-helyettese.
Ma még a diploma kézhezvételének feltétele a nyelvvizsga, és a végzősök mintegy ötöde nem kap emiatt diplomát. Az EJMSZ szerint a feltétel eltörlése legfeljebb a statisztikában mutat majd előrelépést, a munkaerőpiacon és hazánk versenyképességében semmiképpen sem. Az EJMSZ azt javasolja a szülőknek és a diákoknak, hogy időben gondoskodjanak a használható nyelvtudás megszerzéséről, még akkor is, ha erre éppen semmilyen törvény vagy előírás nem kötelezi a tanulókat.
