Tízezrek nem tudják, hogy már vastagbélrákosok

Mintegy harmincezer ember szembesül a következő három évben vastagbélrákkal Magyarországon.

Mintegy harmincezer ember szembesül a következő három évben vastagbélrákkal Magyarországon, akikben már ma is ott a daganat, csak még nem tudnak róla.

„Évente kilencezer ember szembesül vastagbélrákkal, minden évben ötezren meghalnak, pedig több ezren megmenthetők lennének, ha időben kerülnének orvoshoz. A vastagbélráknak három-öt év is kellhet a kifejlődéshez, tehát olyan betegségről van szó, amelyet idejében fel lehetne fedezni és meggyógyítani. Magyarország olyan stádiumba jutott, hogy mindent meg kell tennünk a daganatos halálozások csökkentéséért” – jelentette ki Nagy Kálmán országgyűlési képviselő, az egészségügyi bizottság kormánypárti tagja.

„A létező legbiztosabb vizsgálati módszer a vastagbéltükrözés, amelyet akár altatásban is el lehet végezni, de – saját tapasztalatból mondom – altatás nélkül sem kibírhatatlan vizsgálat, én is túl vagyok rajta. A vastagbéltükrözés során egyúttal el tudják távolítani a bélrendszerben esetlegesen megtalálható polipokat is, s ezzel megelőzhetik, hogy rosszindulatú daganattá fajuljanak” – jelentette ki.

Nagy hangsúlyozta, a szűrővizsgálatokhoz pontosan célozva kell meghatározni a rizikócsoportokat, amelyek tagjait a legjobb költség-hozam aránnyal lehet szűrni. A kockázati csoportba elsősorban az ötven év felettieket, valamint azokat sorolta, akiknek a családjában fordult már elő hasonló betegség. „Ötévente egyetlen szűrővizsgálat már biztonságot nyújt. Egy jól működő szűrővizsgálati szisztéma nem pazarlás, éppen ellenkezőleg: a takarékosság záloga” – jelentette ki a képviselő.

Az onkológiai kezelésekről Nagy azt mondta: az orvosok kezében széles eszköztár van, hogy a betegeket a korábbiaknál jobban, eredményesebben tudják kezelni. Biztosítva van, hogy a legkorszerűbb kezelések még igen előrehaladott esetekben is elérhetők legyenek.

„Sokaknál túl sok idő telik el, amíg székrekedés, hasmenés, véres széklet vagy más bélpanaszok miatt orvoshoz fordulnak, s rászánják magukat a kivizsgálásra. Utána ismét túl sok idő, amíg a vizsgálatok eredményeként szükség esetén megkezdődik a kezelés. Ha az egészségügyi ellátórendszert egy páciens nem is tudja felgyorsítani, az mindenkinek a saját felelőssége is, hogy a tünetek megléte esetén ne várjon hónapokat vagy akár egy évnél is többet, mire orvoshoz fordul” – jelentette ki Szegő László, az emésztőszerv-rendszeri daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület elnöke.

A civil szervezet társadalmi párbeszédet indított annak érdekében, hogy az emberek ne féljenek a vizsgálatoktól, s megértsék: annak lényegesen nagyobb az esélye a gyógyulásra, aki időben tesz érte. Elhangzott, hogy az időben felfedezett bélrák 90 százalékos valószínűséggel meggyógyítható, a túl későn kezdett kezelés esetében viszont az ötéves túlélés 10 százalék alatt van. Magyarország Európában ma a legrosszabb helyek egyikét foglalja el a lakosságszámra vetített vastagbélrákos halálozásban.

Szegő elmondta, 2012-ben közel 17 ezer beteget kezeltek vastagbél- vagy végbélrákkal. Azoknál a betegeknél, akiknél nem lehet eltávolítani a tumort és nincs reális esély a teljes gyógyulásra, a kombinált onkológiai terápiák, célzott kezelések szolgálják, hogy a rákot krónikus betegséggé szelídítsék, s a korábban jellemző néhány hónapos túlélés helyett egyre több esetben viszonylag jó életminőségben megélhető aktív éveket biztosítsanak a betegeknek. Mivel a vastagbélrák sok embert érint, világszerte további kutatások folynak, hogy egyrészt minél hatékonyabb, másrészt a betegeket minél kevésbé megterhelő kezelésekkel bővüljön a terápiás paletta – mondta Szegő László.

További hasonló cikkek olvashatók a Magyar Preventív Gasztroenterológiai Társaság honlapján.