Egyik legszebb adventi élményemet még gyermekkoromból őrzöm. Egy nap az osztályterem nem a matekleckétől, a verselemzésektől és a földtörténeti koroktól – tíz másodperc alatt kellett elhadarni az összeset, ennek hála, még most sem szállt ki a fejemből – volt hangos. Kitaláltuk ugyanis, hogy közösen készítjük el az osztály adventi koszorúját. Mindenki hozott valamit: gyertyát, harapófogót, lila, rózsaszín szalagot, tobozt, diót, mogyorót, angyalkát, méhviaszt, ragasztót. Csodaszép adventi koszorút rittyentettünk, és a mi termünk volt a legpompásabb a karácsonyt váró időszakban. Bár az osztályközösségünk egyébként is remek volt, ez a pénteki fenyőillatú délután sokat dobott rajta.
Valószínűleg ezért is voltam olyan lelkes, amikor az óvodában az óvónénik életem első szülői értekezletén feltették a kérdést, hogy van-e kedvünk együtt feldíszíteni a csoportszobát. Hívtam is azonnal a papát, hogy izzítsa be a harapófogót, hozzon méhviaszt, kanócot és elő a ragasztópisztollyal. A kiscsoportos gyerkőcök finom mozdulatokkal tekergették a viaszgyertyát, ragasztották a tésztaangyalkát, hajtogattak karácsonyfadíszt. Ollóval a kézben lesték, hogy mikor szólunk, hogy légy szíves, itt vágd el. Őszintén szólva meg is lepődtem, hogy az esti „mikor vacsorázunk már, és különben is fáradt vagyok, és a Pistike megette a sütimet” tömeghiszti elmaradt. Se híre, se hamva. A kis angyalkák vágtak, ragasztottak, tésztát fűztek, gyertyát tekergettek.
Régen is nagy szerepük volt a gyerekeknek a karácsonyi előkészületekben: az adventi szentmise előtt énekszóval, csengetéssel költögették a híveket, hogy odaérjenek a rorátéra. Szokás volt még a kántálás, az énekes adománygyűjtés is, amely Magyarországon a 16. században alakult ki, főleg a protestáns iskolások körében. Az úgynevezett szálláskeresés is a kisebbekhez fűződik: a Betlehembe érkező és hajlékot kereső József és Mária fáradozásait elevenítették fel.
Ma már nincs kántálás, és nem ébresztik énekléssel és csengetéssel a gyerekek a rorátéra készülő egész falut, de a koszorún ma is ég az első gyertya. Az óvodában is. Megkezdődött a visszaszámlálás, kezdetét vette az advent, a karácsonyra való ráhangolódás és felkészülés ideje.
