A karácsonyi ünnepi asztalra illik három bort tenni: egy fehéret, egy vöröset és egy édeset. Rövidke borsor ez, amely emeli az ünnep fényét, bővíti a gasztronómiai élményeket, elgondolkodtat. Felidézi a gyümölcsérlelő nyarat, az őszi szüreteket, azt a sok munkát és verejtéket, ami egy pohár bor mögött megbúvik.
Karácsonyi borajánló sorozatunkban elsőként öt teljesen különböző karakterű fehérbort mutatunk be.
A rózsakő szőlőfajtát Király Ferenc nemesítette 1957-ben a Kéknyelű és a Budai zöld keresztezésével. A legenda szerint a badacsonyi Kisfaludi-ház felett látható bazalttömbről, a Rózsakőről kapta a nevét. A kő neve mögött Kisfaludy Sándor feleségének, Szegedy Rózának a neve rejtezik (akihez pedig a badacsonyi ürmös receptúrája kötődik).
A minden ízében hungarikum rózsakő még igen ritka, elsősorban az olyan borászok figyelmét kelti fel, akik a magyar hagyományokat kívánják ápolni, a helyi szőlők és borok hitelességében bíznak (a nemzetközi fajtákkal szemben), és hiszik, hogy egy borvidék összes szépségét csak egy helyi fajta segítségével lehet igazán a vendégek elé tárni. Szászi Endre is elkötelezett terroir borász, autentikus badacsonyi borokat készít. A 2012-es Badacsonyi Rózsakő egyszerre válhat a kezdő és a haladó borbarátok kedvencévé. Virágos illatcsokrából kiemelkedik a rózsa, ízében virágos, enyhén fűszeres, mézes, krémes, olajos. A tapasztaltabb borkóstoló érzi koncentráltságát, megjelenik előtte a badacsonyi talaj, a visszafogott termés, a várakozás a tökéletes gyümölcs leszüretelésének pillanatára. Az izgalom, hogy vajon sikerült-e megtalálni azt a módot, ahogyan a gyümölcs és a föld a legőszintébb szóra bírható. Rózsa és kő. Ennyire egyszerű – és mégis olyan bonyolult – egyetlen szőlő sem tud lenni. Rózsaillat és a badacsonyi talaj. Csak tudni kell megszólaltatni
Ételajánló: Könnyű, paprikával nem fűszerezett előételek, frissen készült halak, ízes, ropogós saláták nagyszerű kísérője lehet.
Debreczeni Kálmán igyekszik borairól minél több információt megosztani a fogyasztókkal. Formabontó módon nem egy fennkölt, parnasszusi magasságokban szárnyaló címkével lepi meg az érdeklődőket, hanem szigorú számokat mutat azonnal, még kóstolás előtt. Mert ezeket az adatokat nem árt tudni, de kevesen vezetnek ennyire hivatalos jegyzőkönyvet boraik készítéséről. Az első adat: fürt/palack. Kiderül, hogy egy palack 2012-es Etyek-budai chardonnay 8 fürt szőlőből készül. A csepp melletti szám elmondja, hogy a kérdéses évben a birtok Csabdi-Vasztélyi szőlőterületeire 336 milliméter eső esett. A harmadik információ, hogy hány munkafázison ment végig a szőlő és a bor, mire a kóstolópohárba került. Kapaszkodjanak meg: 51. Gyakorlatilag az egyik szüret után máris megkezdődik a munka a szőlőben és onnantól átlagban minden héten kell tenni valamit vagy az ültetvénnyel, vagy a gyümölccsel, vagy a musttal, vagy a borral, hogy a végeredmény ilyen szép legyen.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!